És elérkeztünk ehhez a részhez is. Ahol kiderül, hogy ki ad koncertet, illetve, hogy el-e megy rá valaki. Jó olvasást! xoxo Sz. Kinga
Ma érkeztünk haza Görögországból. Jók vagyunk, mi? :)
Egészen pontosan reggel 7:12-kor léptünk be koliba, úgyhogy SOS be kellett pakolni a sulira, megfürödni, elkészülni. Bármennyire is siettünk, óra előtt két perccel értünk a terembe. Még jó, hogy közel van a koli.
A srácok egyből letámadtak, ogy miért késtünk ennyit, mivel általában elsőként érkezünk meg. Vagy legalábbis azok közt vagyunk.
- Elaludtunk - adta a spontán választ Dina.
Abban a pillanatban lépett be irodalomra Karal tanárnő. Aki persze úgy kezdte az órát, hogy mivel mindenki pihent a hétvégén (aha, persze...), írjunk egy 10 oldalas novellát, saját témában. Úgyhogy az irodalom nagyon jól telt.
Rajzon a novemberről kellett rajzolni, ami először eszünkbe jut róla.
A többi óra viszonylag nyugisan telt, persze - mint mindig - most is volt kivétel.
Angolon Levi megint elsütötte a "rosszul vagyok, jaj Istenem..." dolgot, így hazaengedték. Mármint a koliba. :) Nehéz lenne hazamenni neki, mert a kis "szerencsés" Kecskemét mellett lakik valahol. :D
Délután azon filóztam, hogy mire is költhetném el a pénzem. Anya, és apa azt mondták, hogy ne adjam nekik, mert nekem jobban kell. Aha, akkor miért nem tudom, hogy mire költsem???
Ezidő alatt Dina a neten szörfözött, és egyszer csak hangosan elkezdett kiabálni (nem mintha tudna halkan).
- VÁÁÁ! A ez nem igaz! Úr isten! Vááááá! - sikította, majd elkezdett az ágyon ugrálni.
- Mi van? Azóta nem láttalak ilyennek, hogy Mátéval összejöttetek! csak akkor azt csendesebben élted meg. Biztos fájt a torkod - mosolyogtam.
- Ezt nem hiszem el! Tudodo kik jönnek ide? Tudod?
- Talán ha nem sikoltoznál, ki is tudnám találni... - tártam szét a karomat.
- Tidod, van az a sorozat, ami egy bandáról szól - magyarázta, majd megvárva a bólintásom, folytatta. - Na, ők igazából is banda, és jövőhéten koncertet fognak adni - vigyorgott eszementen.
- És te menni fogsz - bólogattam egyenletesen, mire (újra) sikítozva megrázta a fejét, ezzel igent jelezve, majd kilépett a folyosóra, és ott üvöltözött.
- Ki jön ide, vagy mi? A sikítozásából csak ennyit értettem - lépett be a szobába Máté, és Ricsi, miközben Din Máté vállán hevert.
- Koncertezni fog a BTR. Azért van ennyire bezsongva - informáltam a srácokat.
És akkor bekattant valami. Nekem van felesleges pénzem, amit anyáék nem
fogadtak el... Dina koncertre akar menni. Egy olyanra, amit én is
- nem annyira - de szeretek. Hmmm... Azt hiszem, megvan mibe fektetem a kápét.
- Föld hívja Kingát - lóbálta kezét Dina az arcom előtt. Mit sem
selytően elvigyorodtam, mint aki tervez valamit. - Min agyalsz ennyire?
- Azon, hogy hol vehetnénk a koncertre jegyet.
- Te mész? Azt tudtam, hogy nem annyira, de csíped őket, de azt nem gondoltam, hogy koncira is mennél...
- Veled megyek.
- De nincs elég pénzem - húzta el a száját.
- Ki mondta, hogy te fizeted? - vigyorogtam.
- Nem! El is felejtheted.
- Figy. Van mist egy csomó pénzem, amit a hétvégén szereztem, és nem
tudom elkölteni. És mindjárt szülinapod van, fogd fel ajándékként.
Fülíg érő mosollyal ugrott a nyakamba, és hálálkodott. A fiúk csak
zavarodottan néztek, ki tudja miért. Talán, mert egy csajos pillanat
részei lettek. :)
