Idetévedtek

2013. október 26., szombat

Hír+rész

Először is, nem lett elég jelentkező, ezért a versenyt LEFÚJOM! Sajnálom annak aki jelentkezett, de azért tudnotok kell, hogy mindenkinek nagyszerű a blogja (nehéz lett volna választani). Na, akkor most jöjjön a rész, amit remélem már vártatok! :)


December 9. Csütörtök

A napon tök jó volt, kivételesen nem voltam depis, ami plusz pozitív energiát adott.
Dina már suliba ment (igaz még csak hét óra, de mostanában korán megy), én meg nekiláttam készülődni.
Zene bekapcsolva (The Script ft. Will.I.Am), és vidáman, totál mosolygósan öltöztem fel úgy, hogy még csak nem is volt rajtam a feketét megközelítő szín. és ez Leviék műve. :)
A pirof farmerem mellett döntöttem, amit párosítottam egy fehér blúzzal, és szintén fehér csizmával. A fekete kabátom helyett a fehéret (mily meglepő) vettem fel. És egy azonos színű sálat, és sapkát is kerítettem, és elindultam a suliba.
Amint beléptem a suli kapuján volt néhány szerencsétlen, aki utánam füttyögött (mikor hagyják már abba?), de amikor beléptem az épületbe szembetaláltam magam Elláék csapatával. Ők is hasonlóan öltöztek fel, és emiatt jól meg is bámultak.
Benyitottam az osztályterembe, ahol már mindenki ott volt. Lepakoltam a táskám, és odamentem Roliékhoz.
- Látom valakire jó hatással van a videójáték - röhögött Levi, mire Ricsi, és Máté és felkapták a fejüket.
- Igen - nevettem. - És milyen gáz volt nektek, amikor levertelek titeket.
 - Hagytuk magunk - vont vállat Oli, mire mind felröhögtünk. megbeszéltük, hogy is játszunk egy kicsit, és odaballagtam Helláék, akik tátott szájjal pillantottak rám.
- Csajszi, erről beszéltem - bólintott Héli, én meg büszkén kihúztam magam.
- Szép munka, csaje - bokszolt vállon Mary. Kigomboltam a kabátot, é mint a szuperhősök hátracsaptam, és a derekamra raktam a kezem. Mindegyikőnk elkezdett nevetni, Léni meg csekkolta a kesztűm.
- Tök jó - mosolygott a levágott ujjas kesztűm láttám.
- Köszi - mosolyogtam. - Klassz, de majd megfagy a kezem - nevettem zavartan.
A nap nagyon jó volt, főleg hogy valahogy alapból jó volt a kedvem.
Délután épp a leckém csináltam, amikor valaki benyitott.
- Anya, apa!? - döbbentem le totálisan. - Ti? Itt?
- Szia kincsem - ölelt meg anya, és apa. Dina egy fél perccel később jött meg. - Bocsánat, zavarok? - érdeklődött.
- Nem, dehogy - legyintett anya.
- Szóval mit akartatok mondani? - kérdeztem izgatottan, és abban a pillanatban kiment Din.
- A születésnapotra azt találtuk ki, hogy...
- Mit? Mit?
- A hétvégét Angliában töltjük! - mondta ki apa, én meg lesápadtam. Wááááááá! de jóóó lesz!
- Ez az! - pattantam fel hirtelen, ezel megijesztve anyuákat. - Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!
Visszamentek a motelbe, ahol ma este vannak, mert holnap reggel indulunk, mert kikértek holnapról. Wááá!
- Dina! - ordítottam rá amikor belépett. - Képzeeeld - nyújtottam el.
- Mit? - zavarodott össze.
- Holnaaap... - idegesítettem egy kicsit.
- Mi lesz holnap?
- Utazok Angliába! Szülinapomra - visongtam. Din is elkezdett ordibálni, hogy milyen szupi, és együtt ugráltunk az ágyon.