Először is, reggel megint korán keltem, pontosabban ötkor.
Roli az ajtónk előtt várt, ugyanis csak negyed nyolckor indultunk. Egy (színpadi) csókkal köszöntött, aminek tanúja volt az épp akkor kilépő Ricsi, és Máté. Rendben Kinga, így szúrd el az esélyedet! Már ha lenne...
Második szünetben Ella Ricsivel fröltölt az udvaron, amit mondhatom nem szívesen néztem végig.
- Jézus, jól lesápadtál... - közölte Dina a nyilvánvalót.
Halványan megráztam a fejem, de a gyomromban továbbra is éreztem valamit.
A szám elé kaptam a kezem, és villámgyorsan beszaladtam az épületbe, néhány sulitársam sikerült is ellöknöm.
Berohantam a mosdóba, ami pont üres volt. Dina mögöttem kullogott, és szemtanúja volt a rókázásomnak. Magamra csuktam az ajtót, és lerogytam a földre.
Halottam, hogy valaki beront a mosdóba, illetve valakik.
- Ugye tudjátok, hogy ez a csajmosdó? - akadékoskodott Dina - teljesen jogosan.
- Kit érdekel - hallottam Ricsi (?!) hangját, majd Roliét, aki helyesel. Hát nem aranyosak??? De, azok!
- De az sem, hogy vesz titeket a kamera?
- Van kamera? - döbbentek le egyszerre.
- Nincs, de mit kerestek itt?
- A "pasija" vagyok - mondta Roli, és szinte a szemem előtt láttam, ahogy megvonja a vállát.
Ricsit nem hallottam válaszolni,de biztos mondott valamit, mert Dina egy "jaaaa"-t válaszolt.
- Hé, jól vagy? - hallottam Roli hangját.
- Nem annyira - feleltem. Borzasztó rosszul voltam, és ráadásul be is csengettek.
- Szólok a tanárnak, ki jön? Tuti csak egy embert hagyat itt... - magyarázta Din.
- Majd én maradok - vágta rá Ricsi, amitől egy mosoly szökött az arcomra. Itt marad. Miattam, velem, most. Még talán romantikus is lehetne, ha nem a csajvécében lennénk, és nem kellene hánynom. És kicsit sem segít a helyzetemen az, hogy a gyomrom liftezik.
- Jól vagy?
- Nem igazán...
- Ez így hülye kérdés volt... akkor átfogalmazom. Jobban vagy?
- Kicsit. Maradjunk annyiban, hogy most már nem hányok sugárban - mostam ki a szám, mire Ricsi elnevette magát. - Már jobb. Visszamehetünk.
- Biztos?
- Igen - bólintottam halványan (ez milyen már???), és visszamentünk a terembe. Egész órán éreztem magamon a pillantását, amitől zavarba is jöttem, főleg amikor észre is vettem.
Képtelenség... Szeretem...
