Idetévedtek

2013. október 11., péntek

November 14. Vasárnap Part 1.

A tegnapi koncert brutál jó volt, mint írtam is az előző napi "bejegyzésemben".Tehát… Dina bulija. Nagyon jól sikerült, de természetesen nem ennyit írok róla, ugyanis lett egy "depi end"-ünk, és egy "heppi end"-ünk. Na, még mielőtt előreírnám - ezzel lelőve a poént - kezdem az elején.

Máté és drága barátosném bent maradtak a koleszban, miközben kábé mindenki a buliját szervezte. Én ott egy asztalnál összeállítottam a dallistát, míg Levi, Roli, és Oli a tech dolgokat szervezték (Levi a DJ pultot, míg a két srác a hangszórókat ellenőrizte), Hella heatset-tel hívta valamelyik boltot, ahonnan rendelte a fényeket, Ricsi meg mellettem töltötte le az általam felsorolt zenéket. Léna és Mary pedig vásárolni mentek kajákat. A háttérben épp egy Ke$ha szám ment, amikor beállított a nem várt négyes. Ella, és a csürhéje. Mögötte egymás mellett Alexa, Lilla, és Kriszti lépkedett.
- Tudtam, hogy bulit szerveztek. Amire elfelejtettetek meghívni - közölte szárazon a fő plázacica.
- Nem, nem felejtettünk el senkit meghívni - ráztam meg a fejem.
- Hah - dobta át haját válla felett. Szőke haja illatát akár öt méterről is lehetett volna érezni. És akkor hadd ne említsem a parfümjének a mennyiségét... - Hihetetlen, hogy Dinának szerveztek bulit. Pont neki. És ami számomra még nagyobb gondolkodást okoz az, hogy összeállt vele Máté.
- Akit nem érdemel meg - szólalt meg Lexi. Kérdőn néztünk rá. - Mert egyértelműen engem érdemel meg - csavargatta a haját.
És ekkor jelentek meg Léniék a vásárlókörút feléből. Mert a város egyik felén van a kajás bolt (mármint ahonnan venni akartunk), a másik felén pedig a party-kellékbolt (ahová most mennek vissza).
Lénáék szúrós szemmel néztek szét, majd kimentek. Kirohantam utánuk, megnézni, hogy akkor most mi van.
- Hé, mit keresnek itt? - támadott le Mary.
- Passz. Jöttek okoskodni. Ők tudják. Ja, meg arról papolnak, hogy minek Dinnek buli - kezdtem heves magyarázkodásba.
- Hé, jössz velünk? - pislogott nagyokat Léna. Komolyan, ez a lány olyan mint egy hippi. Ezért is szeretek vele lenni. :)
- Nem megyek vissza... - fordultam meg, és be akartam menni. De ha tudom, hogy mi vár, akkor inkább nem megyek be...
Ella befejezte a magyarázást (végre. Mennyit beszél már?), és magához húzta Ricsit... és megcsókolta.
Remegett a szám, és könnyezni kezdtem. Visszarohantam az utcára, és Mary-ék után eredtem.