Idetévedtek

2013. október 11., péntek

November 14. Vasárnap Part 1.

A tegnapi koncert brutál jó volt, mint írtam is az előző napi "bejegyzésemben".Tehát… Dina bulija. Nagyon jól sikerült, de természetesen nem ennyit írok róla, ugyanis lett egy "depi end"-ünk, és egy "heppi end"-ünk. Na, még mielőtt előreírnám - ezzel lelőve a poént - kezdem az elején.

Máté és drága barátosném bent maradtak a koleszban, miközben kábé mindenki a buliját szervezte. Én ott egy asztalnál összeállítottam a dallistát, míg Levi, Roli, és Oli a tech dolgokat szervezték (Levi a DJ pultot, míg a két srác a hangszórókat ellenőrizte), Hella heatset-tel hívta valamelyik boltot, ahonnan rendelte a fényeket, Ricsi meg mellettem töltötte le az általam felsorolt zenéket. Léna és Mary pedig vásárolni mentek kajákat. A háttérben épp egy Ke$ha szám ment, amikor beállított a nem várt négyes. Ella, és a csürhéje. Mögötte egymás mellett Alexa, Lilla, és Kriszti lépkedett.
- Tudtam, hogy bulit szerveztek. Amire elfelejtettetek meghívni - közölte szárazon a fő plázacica.
- Nem, nem felejtettünk el senkit meghívni - ráztam meg a fejem.
- Hah - dobta át haját válla felett. Szőke haja illatát akár öt méterről is lehetett volna érezni. És akkor hadd ne említsem a parfümjének a mennyiségét... - Hihetetlen, hogy Dinának szerveztek bulit. Pont neki. És ami számomra még nagyobb gondolkodást okoz az, hogy összeállt vele Máté.
- Akit nem érdemel meg - szólalt meg Lexi. Kérdőn néztünk rá. - Mert egyértelműen engem érdemel meg - csavargatta a haját.
És ekkor jelentek meg Léniék a vásárlókörút feléből. Mert a város egyik felén van a kajás bolt (mármint ahonnan venni akartunk), a másik felén pedig a party-kellékbolt (ahová most mennek vissza).
Lénáék szúrós szemmel néztek szét, majd kimentek. Kirohantam utánuk, megnézni, hogy akkor most mi van.
- Hé, mit keresnek itt? - támadott le Mary.
- Passz. Jöttek okoskodni. Ők tudják. Ja, meg arról papolnak, hogy minek Dinnek buli - kezdtem heves magyarázkodásba.
- Hé, jössz velünk? - pislogott nagyokat Léna. Komolyan, ez a lány olyan mint egy hippi. Ezért is szeretek vele lenni. :)
- Nem megyek vissza... - fordultam meg, és be akartam menni. De ha tudom, hogy mi vár, akkor inkább nem megyek be...
Ella befejezte a magyarázást (végre. Mennyit beszél már?), és magához húzta Ricsit... és megcsókolta.
Remegett a szám, és könnyezni kezdtem. Visszarohantam az utcára, és Mary-ék után eredtem.

12 megjegyzés:

  1. Jujj nagyon jó :))
    Kövit <3 <3

    VálaszTörlés
  2. nagyon jó, de... :////

    VálaszTörlés
  3. imadom, de tul rovidek a reszek.:/

    VálaszTörlés
  4. nagyon jó volt, de miért?? :((( szegény kin:((
    kövit :)) <33

    VálaszTörlés
  5. Olyan érzésem van, mintha kissé hanyagolnád a blogot. Régebbn mindig hosszabb, talán összeszedettebb volt egy-egy bejegyzés. Ezt nagyon hiányolom!
    Magával a történet alakulásával nincs bajom, a sztori mindig remek. Amire figyelj, hogy hosszabb részeket hozz! Régen nem bontottál részekre egy napot, csak nagyon ritka esetben. Mivel ritkábban hozol részeket (igen, tudom, több blogod is van, amit ugyanúgy frissíteni kell, megértem), de jó lenne ha kicsit hosszabbak lennének.
    További sok sikert az íráshoz és további sok-sok ihletet!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazad van, és sajnálom. Őszinén. Azért örülök, hogy a nem túl hosszú részek is tetszenek. És örülök, hogy megértessz! <3 <3 <3 :')

      Törlés
  6. Nagyon jó!!Mikor lesz kövi?

    VálaszTörlés