Október 5. Hétfő

Léni szerdán megy el. vagyis van két napunk, hogy jól ellegyünk. Úgy tudjuk, nem fog senki sem a helyére jönni, de lehet csak afféle meglepetés lesz. Ma egész nap totál szomorú volt, mert kezdhetett összecsomagolni.
- Na, ebből elég! - tapsoltam egyet, amikor Léna egy újabb zsepit dobott ki. - Ne sírj, hisz van még két napunk! Gyere, és bulizzunk!
- Köszönöm, de pakolnom kell...
- Itt hagyod, és jössz filmet nézni. Hella, és Din. Ti választotok, de legyetek tekintettel arra, hogy mi a helyszín. Csak akkor válasszatok olyat, ha romantikus, és boldog! Mary, te hozz nasit, és meg rendbe teszem Lénit, és hozunk pokrócot! Gyerünk!
kiosztottam a feladatokat, amit mindenki támogatott, és megcsináltük amit kell.
- Figyelj! - ültem le vele szemben. - Párizs a világ legklasszabb helye! Tuti, ezer százalék, hogy jól fogod magad érezni. Csak gondolj arra, hogy a szerelem városa! Ismerek egy történetet, de mivel valószínű, hogy miután meghallgattad az Eiffel-torony közelébe se mész. Van még kicsi időnk, azt élvezzük! Jó?
- Persze. Ez kedves volt tőled...
- Szeretek segíteni a barátaimon - mosolyogtam. - Mot pedig fogj egy plédet, és irány filmet nézni! - álltam fel.
- Igenis, kapitány! - tiszelgett, és elnevette magát. Lementünk a takarókkal, és elfoglaltuk a filmnézős sarkot.

Október 3. Péntek

Sziasztok! meg szeretnélek kérni titeket, hogy komizzatok, meg pipáljatok! Aki elolvasta, attól minimum egy pipa! ;) És aki még nem iratkozott fel, tegye meg! 
xoxo Kinga <3


Ma volt megrendezve a sulis party. :) nagyon jó sikerült, és szerintem mindenki élvezte. Illetve majdnem.

Minkenki felvette az általa választott szettet, és sminkeltünk is. Azt hiszem, az enyém volt a legfurább a bakancs miatt, de nekem így tetszik. Akinek meg nem jön be, ne nézzen oda.
Öten megfogtuk egymás kezét (nem vagyunk öt évesek, csak  ez ilyen lányos dolog), és elindultunk. Egymás mellé álltunk, és kinyitottuk a tornaterem ajtaját, ahol megrendezésre került a szeptembervégi buli.

Amint beléptünk minden szem ránk szegeződött. A suli hierarhiájában mi menőknek számítunk, gondolom részben ezért. A legtöbben tátott szájjal néztek minket (lányok a szerelésünk miatt, a fiúk meg... értitek), és egyszerre lépkedve elindultunk egy kis csoporthoz, ami az osztályunk volt.
- Úr isten! Hogy néztek ki? - hátrált Levi.
- Nagyon vicces. Tetszik? - kérdeztünk körbe.
- Hát... Kinga. Senki sem jelent meg bakancsban, de ez jól áll - jelentette ki Oli.
- Köszi - vigyorogtam. - Illik a szerkómhoz?
- Hé, én még mindig pasi vagyok - tette fel a kezét. Elnevettem magam, és a többiekhez fordultam.
Nem mondtak negatív véleményt (vagy csak nem akartak), és mentünk táncolni.
Az egész buli alatt Ellán, és Alexán röhögtünk, akik egyfolytában a fiúk nyakán lógtak. Alexát csak-csak sikerült lekoppintani, de Ella még hosszú percekig Ricsin lógott. nem tagadom, kezdtem féltékeny lenni.
- Menj, csinálj már valamit! - invitált oda Hella. - Tudom, hogy tetszik, de Ella lenyúlja, ha nem mész most!
Ezen még jobban felhúztam magam, és elkezdtem gondolkodni, miképp szedhetném le róla. Fogtam magam, és odamentem.
- Ricsi, jössz táncolni?
- Ja.
Épp véget ért a gyors szám, és pechemre Ariana Grande Love The Way You Lie- ját indították.
- Hú, amúgy kössz. Már nem tudtam elviselni...
- Nincs mit. Erre valók a barátok - mosolyogtam.
Már egy perce táncoltunk, amikor rákérdeztem.
- Őszintén nem gáz a csukám? - röhögtem el magam.
- Szerintem klassz. Senki sem vett fel, emiatt kerültél be a sulibálok történelmébe - nevetett ki.
- Mi? Miért?
- Gondolj bele. Ki venne fel bakancsot egy bálra? Még ha sulibál is...
- Ez igaz... - gondolkoztam el.
Tovább lassúztunk, és beszélgettünk. Tök sokat nevettünk együtt, volt amikor ő rajtam.
Vége lett a számnak, és mentem a csajokhoz, akik be voltak zsongva.
- Miről maradtam le négy perc alatt?
- Egy szakításról, és egy "heppi end"-ről - mondta Hella, aki máris töltötte fel a telefonjára az eseményeket. Igen, még mindig lesifotós, és nagyon jól megy neki.
- Ki, és kik?
- Egy végzős összejött a tizedikes Dominikával, és az egyik a-s lány, tudod, a szobatársam meg szakított a spanyol fiúval. Itt van valahol a srác, mindjárt csinálok egy interjút - nevetett. Hú, tehát ennyi mnden történt csak négy perc alatt? Miközben én tálncoltam?
Az este további részében volt még remgeteg pletyka, röhögés, és sok-sok sztori. Dina egy csomót táncolt Mátéval, én meg ugye Ricsivel, Patrikkal (11.-es), Dáviddal (10.-es), és még egy-két idősebbel is.

Köszönöööm!!!:)

Ma pontosan egy hónapos az oldi, és eddig 8 feliratkozó, és 4000+ megtekintés van az oldalon. Nem beszélve a 200-at megközelítö kommentszámot. Sokat jelent! :)
Pusziii :) <3 <3 <3
xoxo Kinga

Október 2. Csütörtök

Holnap suli-buli, mivel egy hónapja, és egy napja van, hogy elkezdődött az iskola. Léna még mindig nem emésztette meg a tegnapi hírt, és most szerintem jól fog jönni egy kis vásárlás. Lányok vagyunk, csak a shoppingolás boldogít! meg a sírás (engem igen), tánc az esőben, zenére ugrálás, csoki evés, film nézés... na, mindegy, eltértem a témától.
Délután lecuccoltunk a koleszben, és megbeszéltük, hogy fél óra múlva tali a társalgónál.
Mi Dinnel kellemes félórát töltöttünk el. Beraktuk a The Ramones Ramones albumát, és mivel majdnem fél óra, tudtuk mikorra kell lemenni. :) A fél óra alatt elkészültünk (letusoltunk, sminkeltünk, meg hasonló lányos dolgok), és lementünk. Mindenkinél volt telefon, pénz, meg ilyesmi, és elindultunk. Egy csomó ruhát láttunk, de mi Dinnel össze akartunk öltözni.
Végül választottunk egy-egy báli rucit, ami mondhatom, nagyon jól állt rajtunk. :)
Megvettük, kifizettük, és mentünk a következő üzlet sorba. Úgy voltunk vele, hogy ha már itt vagyunk, akkor ékszereket is, és cipőket is vesszük. Mary és Léni báli ruha style-ban vásároltak, természetesen térdig érő ruhát. Hella választotta a legszebb ruhát, amit csak lehetett venni. Én is vettem volna, de rajta sokkal szebben mutatott, azt a "vegyél meg" hatást keltette. Nálam a "vegyél le" státuszban szerepelt a ruha. :) csak egy szó a változás, de sokat jelent, szóval maradt.
Mindenkinek kiválasztottuk a teljes összeállítást, própasminket készítettünk...
Mindennel elkészültünk, és vártuk a holnapot :)

Ajánló - Kinga kedvencei

Most van nálam fél három, és nem tudok aludni. Gondoltam írok egy ajánlót nektek.

Kinga kedvencei:

- Sorozatok: iCarly; V, mint Viktória

iCarly:

Egy olyan sorozat, aminek eddig hat évadja szórakoztatja évek óta a nézőket. A webes műsort vezető Carly Shay, egyedül él bátyjával, Spencerrel. Három barátja segít neki a hetente frissülő műsorában. Sam, akivel társműsorvezetők, Freddi, a "producer", és kamerás. Illetve néha besegít a kis Gibby. A sorozat iCarly néven fut a világhálón, ami rendkívül népszerű, a sztároknak, és hírességeknek a szereplése miatt is.



V, mint Viktória:
Viktória Vega, alias Tori a testvérét, Trina Vegát helyettesíti egy előadásban, aminek segítségével bejut a Hollywood Arts-ba, a tehetségkutató gimnáziumba. Megismerkedik Andreval, aki a legjobb barátja, és csudaklassz  zenész. Cattel, a vidám vörös csajszival, aki mindig mosolyog. Jadedel, aki ugyan gonosz Torival, viszont ugyanakkor igaz barát. Beckkel, aki a helyessrác a suliban, és jadedel jár. Robbieval, az afroval, aki Rex nélkül nem mozdul sehova. A báb egyfolytában beszól neki, és ezzel jól leégetve a srácot, aki fülig belezűgott a vörös angyalba.
És a személyes kedvencemmel is megismerkedhettek a történet alatt, Andre nagymamájával. :)
"Andre elhúzza a függönyt, és így mindenki látszik, aki a színpadon veszekszik.
- Heló! - int ki egyet a fiú, hogy kikérdezze a közönséget Tori félvételét illetően.
- Szia Andre - kiabl vissza a nagymamája, és behúzza a nyakát, mivel mindenki hátranéz"
Részlet az 1. évad, első epizódjából.
Engem már ennél a mondatnál "rávettek, hogy tovább nézzem a sorozatot. :) Itt egy link, akit érdekel:
http://nezzsorozatokat.info/?s=392&&e=10840


- Kedvenc könyv: Tökéletes kémia

Tökéletes kémia:
Alex Fuentes egy mexikói srác, aki fogadást köt barátaival, hogy Halloween előtt lefekszik Brittanyval, a suli legcsinosabb csajával. Sikerül is neki a terve, de beleszeret a lányba. Megpróbál kiszeretni belőle, de közben más problémája is akad. Ott a Latin Vér, amiből megpróbál kilépni, de akár az életét is vesztheti emiatt. 
"- Csókolj meg, hadd tudjam meg, hogy működik-e még közöttünk a kémia... mert tiéd a szívem, a lelkem, meg minden, ami a kettő között van."


 - Kedvenc dal: You're The Reason

Ez a dal a V, mint Viktória 1. évad, 4. részében jelenik meg, amit Andre, és Tori írt Trinának a "szülihetére". A dalban elmondja, hogy mennyire szereti, hogy őrült, és mindent, amit gondol a testvéréről.


- Kedvenc zenekar: Green day, Nirvana, Ramones

Green day:
A Green day elsőször Sweet Children néven volt ismert, amit Billie Joe Amstrong alapított még 14 éves korában.
Kedvenc albumuk: American Idiot, Dookie
Kedvenc szám: American Idiot, 21 Guns, Week Me Up When September Ends, Sweet 16


Nirvana:
Igazából nem ismerek sok mindent az együttesről, csak a kedvenc dalaimat/albumot írom le :)
Kedvenc album: Nevermind
Kedvenc dalok: About a girl, Smells Like Teen Spirit


Ramones:
Akik a bandában voltak, mind felvették a "Ramone" vezetéknevet, és így lett Ramones az együttes neve. Mint ahogy a logón is látszik, négy fontos tag volt a bandában. Joey Ramone, Johnny Ramone, Dee Dee Ramone, és Marky Ramone.
Kedvenc album: Tocket to Russie, Hey ho, Let's Go
Kedvenc dal: Blitzkrieg Bop, Wanna Be Your Boyfriends


- Kedvenc énekes/színész: Ariana Grande, Victoria Justice


Ariana Grande:
A Victorious-ból ismert Cat alakítója.
Kedvenc dal: Love The Way You Lie, Put Your Heart Up


Victoria Justice:
Az énekes, és színésznő gyönyörű hangjának, és játékaának köszönheti a hírnevét.
Kedvenc dal: You're The Reason, Take a Hint, All i Want Is Everything, Make it In America, Here 2 Us

Szeptember 30. Kedd

Ma a fiúk a suliban egész nap a Green day-től a Wake Me Up When September Ends-et hallgatták, mert hogy szeptember vége van. Sokan kiröhögték őket, páran meg csatlakoztak. Igen, a menőknek ilyen jól sül el egy-egy poénjuk. Egyébként mi is megröhögtük őket, mert ilyen se sokmindenkinek jut eszébe. Most komolyan? Ki ennyire bolond? Ja, igen. Ők. :D
Amúgy ma egész nap vigyorgott, és SMS-ezett Léni, aminek senki sem tudta az okát. Megkérdeztem, mire elkezdett visongani, és elugrált onnan. Más se járt szerencsével, mert Hellánál egy szerűen csak a nyakába ugrott.
- Jól van! Elárulod még is mivan!
Nem válaszolt, csak megnézte a következő üzenetét és elsírta magát.
- Úr isten! Mi a baj? - rohantunk oda hozzá.
- Azéhért öhörültem ehegész nahap, mehert úhúgy voholt, hogy csahak elmehegyühünk látogatóbaha Frahanciaohországbaha. De anya mohondta, hogy oda kehell költöznühünk... - szipogta. A szivemhez kaptam, és átöleltem, és a többiek is hasonlóan reagáltak. Mary kivétel volt. Ő is sírni kezdett, vagyis bömbölni. Persze, legjobb barátnők voltak, és most meg menjen el Léni?
- Akkor most mi lesz? - sírt tovább Mary.
- Nehem tuhudom. Egy hét és mehegyünk.
Erre jobban elkezdtek sírni, és mi is majdnem megkönnyeztük. Hella nem, de ő is üveges tekintettel nézelődött.
Senkinek sem tett jót ez a hír, főleg nem nekünk. Mi öten olyanok vagyunk, mint akik legalább ezer éve ismernénk egymást, erre Léni távozik.
Ez életem egyik legrosszabb napja!

Vélemény?

saját szerkesztés

Nos, ismertek, nem tudom magam lekötni egy, vagy két blognál.
Nem ismerek megállást, és nyitnék egy új blogot.

Információk:
Cím: Úticél Hollywood
Főszereplő: Klió Lavinge
Helyszín: Az előzményekben - Párizs

Továbbiakban - Hollywood

Nyitás: 2o13. o7. 28. Vasárnap 16:oo
uticelhollywood.blogspot.com

Szeptember 29. Hétfő

Úgy érzem egyedül vagyok. Olyan, mintha nincs senki akire támaszkodhatni tudnék.
Ma hajnalban keltem. Annyira, hogy még csak épp kezdett világosodni. Unalmamban elkezdtem zenét hallgatni, és dúdolni.
Elkészültünk D-vel, és mentünk a suliba. Egyedül voltam, de nem gond, hisz nem én vagyok a világ középpontja. Nem is szeretném.
A koliban délután egyedül voltam (Dina randizik), és bekapcsoltam a Green day Boulevard of Broken Dreams-t, és énekeltem. Folyamatosra állítottam, és folyamatosan is énekeltem.
Fogtam a gitárom, és elkezdtem játszani a dalt. Járkáltam egy kicsit a szobámban, és énekelgettem. Volt, hogy csak egymagamban álltam, összefontam magam előtt a karom, és mosolyogva ringatóztam. Visszagondoltam a régi emlékeimre, amikhez köt a szám. Rengeteg van.
10 éves voltam. Akkor került ki ez a szám, ami azonnal a kedvencem lett. Az első versenyemre készültem a Deszka Club-ban. Borzalmasan izgultam, ami nem is csoda. Bekapcsoltam a rádiót, és épp a Boulevard of Broken Dreams ment. Megnyugtatott, és amint vége lett, hívtak, hogy én jövök. Megnyertem a versenyt, és azóta is ez a szerencse-számom.
Vagy amikor először mentem egy világversenyre.
Már kezdett meleg lenni. Így, júniusban, kezd teljesen nyári hangulat lenni. 
- Kin! Nézd, kaptunk meghívót egy világversenyre, ahova hivatalosak vagyunk. Szeretném, ha te is rész vennél rajta, így nagyobb hírneve lesz a DC-nek, és, persze, neked is. Mit szólsz?
*a verseny napján*
- Kin, tíz perc! - jött be egy magyar szervező. Most vagyok először Angliában, ami nagyon szép hely. Utoljára meghallgattam véletlenszerűen egy Green day számot, ami történetesen a Boulevard of Broken Dreams volt. Segített, mert nyertem.
És ez a szám az, ami keresztül vitt a legnehezebb dolgokon. Nem volt olyan helyzet, amikor ne "mutatott" volna megoldást. vagy ne "segített" volna.

Szeptember 27. Szombat

Köszönöm, hogy olvastok, és követitek a blogom. Tudjátok, és már nagyon régóta, talán 7 éves korom óta író akarok lenni. Ezt mindig hangoztatom is, és az anyámat ez egyszerűen nem érdekli. Szoktam neki enlíteni, hogy mennyire szeretem az olvasómait, és hogy nemrég léptük át a 3000 megtekintést, amit köszönök. Erre a magjegyzéseimre olyan lealacsonyító válaszokat kapok, mint most is. A kommenteimet akartam megmutatni, de egyszerűen csak elküldött, és mindig elismétli, hogy nem vagyok tehetséges, miközben egy munkámat sem látta. És már vagy 10 perce a Ti komijaitokat olvasom könnyezve. Illevte bőgve. Egyrészt amiatt, amit az anyám a fejemhez vágott, másrészt miattatok, hogy törődtök velem. Hogy érdekel titeket az amit csinálok, és az ahogy. Csak szeretném megköszönni, hogy vagytok nekem!

A mai nap tiszta csajos volt! Volt mozizás, szépítkezés (Hella kikönyörögte), vásárlás, fodrászat (Hella kérte, de nem bántuk), nézelődés, ruhapróbálgatás... minden, amit az Arénában szoktunk csinálni. Vagyis amit lehet. :)
Reggel (igazából délelőtt tizenegykor) indultunk plázázni.
- Hella! Mennyi parfümöt raktál magadra? - bosszankodott (jogosan) Mary.
- Nem sokat - tette fel a kezét. - Csak egy keveset...
- Ennyi nekem egy évre is sok lenne... - fújtatott, de abbahagyta, mert sok volt neki.
Még végignéztük ahogyan vitáztak (ami köbö húsz perc volt), aztán leszálltunk a buszról, és mentünk vásárolni! :)
Bent már az első boltban alapból eltöltöttünk egy fél órát, és mentünk mozizni. Egy totál-csajos-romantikus-szerelmes filmet néztünk meg, aminek mindenki örült.
Aztán jött a ruhapróbás szakasz. Volt, ahol eltöltöttünk egy egész órát, mégsem vettünk semmit.Bementünk egy parfümös boltba, ahol Dina egyből a férfi (?) részleghez ment.
- Mit veszel?
- Máténak gondoltam... Á, megvan! - kapott fel egy méregdrága parfümöt.
- Din, ez egy vagyonba kerül! - mutattam az árat jelölő cimkére.
Kijelentette, hogy a kedvenc könyvkaraktere is ilyen használ, és megveszi. Te jó ég! És rám mondják, hogy mániákus!?
Zenét hallgatva mentünk ki a kijátaton, ki az útcára, és vártuk a buszunkat.

Bent a koleszban mást sem csináltunk, csak zene-, és sorozatmaratont nyomtunk. Ja, meg Máté megkapta a parfümöt, aminek egyébként tényleg örült. Azt mondta, volt egy időszak amikor ezt használta, csak ahol vette, többé nem árulták.
Dina kedvéért megnéztünk a Teen Wolf egyik részét, aztán meg V, mint Viktőriát néztünk.:)

Szeptember 26. Péntek

Kivételesen elmaradt az utcsó két óra (német, francia), és így volt másfél órám, míg megjön Alex.
Átjöttek Héliék, és dumáltunk. Megcsörrent a telefonom, és Alex üzizett, hogy itt van.
- Gyertek - nyitottam ki az ajtóm. Rohantam a folyosón, és amikor a társalgó előtt elmentem, a fiúk szinte észre se vettek. Nem mintha olyan láthatatlan lennék, csak gyors voltam. A lányok mögöttem loholtak, aztán az ajtónál, miután kirontottam, bevártam őket, és Alex nyakába ugrottam. Annyira nagy volt a lendület, hogy majdnem elestünk.
- Jó, tudom, hogy szeretsz, de szállj le.
- Te kis egómániás. Nem tudják - suttogtam az utóbbi mondatot.
- Alex, ők itt az osztály társaim, és barátaim. Vagyis név szerint a szoba társam, és LB-m, Dina, Hella, Mary, és Léna. Csajok, ez az egómániás unoka tesóm. Tudjátok, a szőke herceg - röhögtem. Alex bosszúsan nézett, mert a lányok is kuncogtak a poénomon. - Bent vannak a skacok, gyere.
- Hali fiúk. Ö itt Alex. Alex, Máté, Ricsi, Oli, Levi, és Roli. Ja, és nem, nem, nem, nem, nem.
Fiúsan üdvözölték egymást, és elkezdtek beszélgetni. Igen, a családunknak könnyen megy.
- Te Alex. Deszkázol?
- Ja. Már hét éves korom óta. Vagyis már több, mint nyolc éve.
- Mennyire vagy jó?
- Nagyon jól deszkázik. Tiszta profi - közöltem büszkén.
- Biztos család tagok vagytok ti? - röhögtek fel.
- Oli, akarsz párt annak a múltkori öklösnek?
- Hagyjál már! Olyan csontos az ujjad!
- Na, azért. Te meg jössz, nem a srácokhoz jöttél - nyúltam Alexhez.
Egy csomót dumáltunk, megmutattam neki a legtöbb helyet, ahol szoktunk lenni.
- Amúgy. Tessék a CD - hajította felém.
- Köszi - kaptam el, és eltettem a dobozomba. Megfogta a deszkáját, és elindultunk a DC-be (Deszka Club). Persze azt a deszkát hozta el, amit még tőlem kapott az első versenyem után, amit a fiúk természetesen kiszúrtak.
- Szasztok' - köszöntünk el, de természetesen valaki (Roli) kiszúrta a deszkát Alex kezében.
- Haver, várj csak - kiabált, és már sejtettem, hogy rákérdez hogy hova megyünk. Ehelyett persze magára a deszkára kérdezett rá, hogy honnan van.
- Nyeremény játékon nyertem - felelte.
- Mikor volt Kin oldalán nyeremény játék? - nézett körbe.
- Már vagy két éve.
A srácok meg odajöttek, hogy  mit dumálunk már annyit. Ők sem hagyták szó nélkül az Alexnél levő tárgyat.
- Ember, ez az a deszka? - néztek Alexre, én meg fájdalmasan felsóhajtottam. És, kezdődhet.
- Igen, az. De mi most menni akartunk. Kinga elvisz megmutatni egy helyet...
- De hol szerezted meg Kin deszkáját? - kérdezte Máté.
- Mondtam már. Nyeremény játékon. Esetleg még valami?
- Alex...
- Megyek már! - jött a válasz.
Eljött a fiúktól, akik még ott loholtak a deszkám körül. Jó, oké, megértem, hogy menőnek számít Kin a deszkázás miatt, de hogy ennyire? Ez már beteges!
Kimentünk a pályára, és deszkáztunk egy pár kört. Nekem van ott szinte egy egész gyűjteményem, nem vittem magammal.
Vagy két órát kint voltunk aztán én mentem vissza a koliba, ő meg haza.
- Alex? - kérdezték a srácok, amint meglátták, hogy egyedül vagyok.
- Miért jönne? Nem alszik itt, nem is kolis, ráadásul nem is ide jár.
- Ja, oké.
Na jó, ez fura volt. Bementem a szobámba, és készültem a holnapi napra, ugyanis csajos nap lesz! :)

Szeptember 25. Csütörtök

- Nem! Nem teheted!
- De el akarom mondani - nyavalygott.
- Mi van, dobni fog? Hogy nem mondtad el neki...
- Ajjj, a te érveid olyan meggyőzőek - cincegett.
Elégedett bólintás után kiléptünk a szobából, ahol Mátéék vártak. Reggeli csók (nem én, ők) után indultunk a suliba. Futótűzként terjedt a hír, hogy Dina és Máté együtt vannak. Mindenki gratulált, kivéve Ellát, és a kis csordáját. Nem csoda, tuti bepöccentek... Ráadásul hab a nemlétező tortán, hogy ők illenek a legjobban össze a suli történelmében.
- Figyu. Ha nagyon akarod...
- Elmondhatom? - csillant fel a szeme.
- Nem! Hanem, majd eljöhetnél velem az Arénába. Most, hétvégén.
- Kin, és D-ként jelenünk meg? Vagy nem?
- Civilben. Oké? Egyébként ma mennünk kell a pályára. Új deszka, régi reklám arc - magyaráztam unottan. Din elnevette magát, és bólintott. Kúl. :)
Az órákon leveleztünk a csajokkal, és megdumáltunk, és ők is jönnek.
- Ma ráérsz suli után? - jelent meg Máté, Dina mellett.
- Ige... Nem. Eligérkezdtem. Sajnálom, nem lehetne.máskor? Ez most fontos.
- Oké, máskor - nyomott egy puszit barátnöje arcára. Olyan aranyosak együtt, hogy mindig megmosolygom őket. :)
Rögtön tanulás után leléptünk a helyszínre, nekiláttunk forgatni. Elmondtam a szöveget, mentem két kört, lenyomtam pár trükköt, és mondták, hogy megtarthatom. Hát jó. :)
Hazamentünk, és én maradtam a szobába Din meg átment a barátjához. De komolyan, annyira örülök nekik. Szerintem egymásnak lettek teremtve! Bezzeg az én Rómeóm nem így van vele, és szegény Júlia magányos. Rég beszéltem már Alexszel, hiányzott is, gondoltam felhívom.
- Szia szőkém - röhögtem.
- Azt hiszi az ember, hogy elnyelt a föld. Hiányoztál, te majom.
- Na kössz. Felhívlak miközben drága telefon, és erre egy "majom" jelzővel illetsz. Gyere le valamikor. Ma mondjuk reklámot forgattunk.
- Hallottam a kis barátnődről. Jó lett a reklám. Megcsináltam CD-re, a dobozba.
- Ú, köszi. Na lejössz holnap? És elmehetnénk valahova. Bemutathatnám hol szoktam lenni, a barátaim.
- Ok, ott leszek.
- De ne úgy, mint múltkor - utaltam arra, hogy "programja akadt".
- Jó, te ki görcs. Szia.
- Szia - tettem le.
- Ki volt az? - pislogott Dina, aki.mellesleg halálra ijesztett.
- Mikor jöttél te?
- Pár perce. Alex akkor jön?
- Ühüm. Holnap. Már máskorra is megígérte, de beszervezett magának egy csajt.
- Mi a sz*rt csináltok ti? - nyitott ki Dina, akit igazán zavart a zaj.
- Tegnap volt bejegyzés, és nem láttuk.
- Úr isten! Ez mekkora probléma! - csapott az arcára. Becsapta az ajtót, és hozzám fordult. - Ééés hova mentek majd?
- Bemutatlak titeket, ideadja a reklám CD-t, tudod a versenyről. Aztán elviszem a Deszka Club-ba. Te is jössz?
- Nem lehet. Mozizni megyünk Mátéval.
- Oké. Végül is nem rázhatod le mindig. A végén azt hiszi másik fiú van a dologban.
- Igazából igen - röhögött. Elnevettem magam, mert tudtam, hogy Alexről van szó.
Beszélgettünk egy kicsit, és elaludtunk.

Szeptember 24. Szerda

A mai rész igazán különleges lesz. :) Szerintem ez fog nektek legjobban tetszeni, de azonnal kiderül, ha elolvassátok ti is. köszönöm a kommenteket, lájkokat... És úgy általában mindent. Ez a nap különleges lesz Kingára, Ricsire, Mátéra, Dinára, és Hellára nézve.




Ma volt életem legjobb napja! Annyira boldog vagyok! Úr isten, azt sem tudom, hol kezdjem... Megvan. Az elején.
Morcosan keltem, de valahogy tiszta vidám lettem. Korán reggel már zenével készültünk. Jó hatással volt ma reggel is ránk a Ramones Blitzkrieg Bop. :)
Az órákon nem történt szinte semmi, de mint már mondtam, vannak kivételek. Ma ez a kivételes óra az infó volt, de brutálisan.
- Jó, most megnézem, ki-mit csinál, hogy halad a feladattal.
- Tanárúr - jelentkezett Dina -, kimehetnék a mosdóba. Nem érzem Jól magam.
- Mennyire? - ráncolta össze a szemét.
- Eléggé - tette a szája elé a kezét.
- Valaki menjen vele, nehogy elájuljon...
Már szóltam volna, hogy megyek, de mire feleszméltem már Máté volt mellette, és kísérte ki.
Már vagy tíz perce meg sem mozdultam, amikor beléptek. nem is ez volt az óra legjobb pillanata. Hanem az, hogy nem is akármilyen volt az a belépő. Egymás kezét fogták!!! Wáááááááááááááá!
Abban a pillanatban elengedték, hogy beléptek, de tök átlátszó volt, mivel mindketten olyanok voltak, mint a tejbe tökök.
Úgy csináltam, mint aki észre sem vett semmit. Öt perc múlva nem bírtam magammal.
- Nem bírom ki! Mi történt?
- Járunk - suttogott.
- Ááááááá! - visítottam, mire mindenki hátranézett. - Nem jön be a net! Ja, de - nevettem el magam kínosan, és visszafordultam D-hez.
- Most mesélsz!
- Majd a koliban.
- Jó, de hamar ott leszünk - suttogtam. Nem értette mire gondolok, de jobb is. Majd megtudja.
Amint csengettek, felálltak a többiek, és előpakoltak. Kiléptünk a teremből, felkaptam Dinát, és rohantam a koleszba.
- Úr isten! Kinga, tegyél le!
- Majd a szobánkban - kiabáltam.
Amúgy egy egész gimi bámult meg minket. Cseppet sem zavart, hogy most tituláltak őrültnek, de ez fokozza a hírnevem. :)
- Rakj már le. A srácok arcát mondjuk látnod kellett volna. Totál leblokkoltak - kuncogott. - De most már tegyél le.
- Oké - nyitottam ki a szobánk ajtaját nevetve.
- Danján, ezért még megfizetsz - nézett rám.
- Mondd már!!! - sürgettem.
- Jó - legyezte magát vigyorogva. - Kijött utánam...
- Minden rendben? - nézett rám kíváncsian, nekem meg görcsölt a hasam. Egyrészt a rosszulléttől, másrészt a szerelemtől.
- Nagyjából...
- Nem fogsz hányni? - vigyorgott.
- Nem - nevettem fel.
Hirtelen megcsörrent a telefonom, amin a kedvencem, A Keane szám ment. Somewhere only we know.
A szemembe nézett, felemelte a kezét, és megcsókolt. Nem is reagáltam, egészen amíg fel nem fogtam mi is van.
- Bocs, én csak...
- Nem gond - vigyorogtam, és már oda is volt a váratlanul jött rosszullét. Megfogtam a két kezét, és megcsókoltam.
- Wííí! - ugráltam az ágyon. D is csatlakozott, és együtt visongtunk.
Hella rontott be.
- Dina, most mész Mátéhoz, lesmárolod, én meg lefotózom! Siess, egy-kettő!
- Te nem lesifotós vagy? - kérdeztem.
- De, csak a mosdóban készült kép elmosódott.
- Hogy jutottál ki? Ki sem mentél!
- De. A gépem mellett van a szellőző. Én meg ott mentem.
- Hihetetlen vagy.
- Ez a munkám - biccentett. - De Dina, menj már! - tolta ki a szobából.
- Borzasztóan aranyos, cuki, meg minden, hogy együtt vagytok, és most kérek egy csókot. Nem nekem, a kamerának.
Leültem Ricsi mellé, az ágyra, amíg ők fotózkodtak.
- Hella honnan tudja?
- Úgy, hogy van szellőzőrendszer a suliban.
- Mi? Ez hogy jön ide?
- Az infóteremé a csaj mosdóba vezet.
- Nem mondod? - röhögött fel.
- De. És egy fotót is csinált. Csak elmosódott ezért kell most ez. Te csörgetted meg, ugye? - mosolyogtam.
- Ja. Megtudtuk, hogy ez a csengőhangja, és...
- Oké, értem. Csak tudnám az én pasi ideálom miért kellett - néztem zavartan, miközben megráztam a fejem. Felálltam, és a földön fekvő (?) fotós elé álltam.
- Ez most szükséges?
- Igen. Olyannak kell tűnnie, mintha nem tudnának a fotósról. Vagyis rólam, meg a jelenlétemről.
- Oké, én most elrabolom a barátnőm, és megyünk Nirvana-ra táncolni. Aztán meg még valamit, ami titok. Ugye Din?
- Ahan. Most megyek sziasztok!
A szobánkban betettük a Nevermind albumot, és írtam bejegyzést, meg táncoltunk.
"Szióóó!
Ma nagyon jó kedvem van, és gondoltam veletek is közlöm. :) Hát nem jó dolog a boldogság? De! Ne, nem mintha annyira boldog lenne a szerelmi életem, a hercegem még várat magára. Ne is beszéljünk erről, inkább hanyagoljuk. Írok tippeket miktől lehettek boldogok egy rossz napon:
1. A zene. Számomra tök jó buli, mindig jó kedvem lesz. Ismeritek a mondást. "Zene be, világ ki".
2. Színes ruhák. Ha esetleg beteg vagy, vagy csak mindenki szürke göncökben van, tűnj ki, és legyél hippi. :)
3. Táncolj! Szerintem tök jó dolog esőben táncolni, de ezt bebuktam, most nem esik.
4. Egyél csokit, vagy édességet. Boldogság hormonokat termel ;)
5. Légy önmagad, és nevess. Ha az önmagad viszont annyit takar, hogy emós vagy, talán csak keser a természeted akkor ez nem sokat segít.
xx Kin"
Átváltottam Victoria Justice egyik legjobb számára. All I Want Is Everything. Csak úgy ugráltam, és örültem.
Este Hella rontott be a szobámba, totál vigyorogva.
- Köszönöm! - ugrált. - Felvettek főszerkesztőnek, a jó képeim miatt. Siker!!!
- Gratu - mosolyogtunk.
- Megérdemlem - bólintott és kiment. Hella már csak ilyen. :)

Szeptember 23. Kedd

A szobámban ébredtem. Nem tudtam, hogy hány óra, azt sem, ki, és mikor hozott ide.
- Te, Dina, ki, mikor hozott minket ide?
- A két macsó. Bealudtál a film közben, és Ricsi karjaiban szunyáltál, aki vigyorogva simogatta a hajad. És kaptál "jó éjt!" puszit is. Először a szádra akart adni, de meggondolta magát.
- Menj a francba - dobtam meg egy párnával.
- Igaz! Azt hitték alszok, de kicsit nyitva volt a szemem. És az arcodra kaptad a puszit.
- Jobbat is ki tudtál volna találni... - ásítottam.
- Mondom!
- Jó, hiszek neked. Mennyi az idő? - ásítottam újra.
- Ááá, csak hat múlt. De megyek tusolni. Te csak álmodozz hercegnő. A lovagod észhez tért. Nem csak a tied - vigyorgott. Aha, mi volt tegnap Rómeóval, meg Júliával? Majd kiderítem.
Bent a sulibaérve arra lettünk figyelmesek, hogy Ricsi beszél Ellával, aki totál dühös. Hella sétált el, és totál vigyorgott.
- Nem hiszitek el, mi van - vigyorgott felém. Intett a kezével, és bementünk. Szólt Maryéknek, hogy jöjjenek.
- Szóval... tuti eldobjátok az agyatok!
- Mondjad már!!! - kiabáltuk egyszerre.
- Ricsi beoltotta Ellát. Tudjátok, tegnap suli után volt a mozizás. Ma hívta Ricsit meg egy randira. Ricsi meg közölte, hogy kihagyja. Mikor Ella visszakérdezett, hogy miért, Ricsi rávágta, hogy nem akarja megbántani azt, akit szeret. Ella közölte, hogy öt nem bántja meg azzal, hogy megnéznek egy filmet. Ricsi azt felelte, hogy rég nem róla van szó, és nem is hasonlít rá a lány, hanem teljesen más, és ezért szereti.
Mi ezt egy "húúú, de cink" mondattal reagáltuk le. Mindenki kiröhögte Ellát a produkciója miatt. Így beégni...
- Halljátok, így beégni. Ez már sistergett - mondtam. A csajok elnevették magukat, és beléptünk a terembe. A srácok nem tudták min nevetünk ennyire, de szerintem jobban jártak.
A mai napot is túléltük nehézkesen. A koliba megint felhoztuk a témát, és nem néztük az órát, de tuti volt vagy 10 perc, amit végigvihogtunk.
Léniék visszamentek a szobájukba, én meg írtam a honlapra egy bejegyzést.
"Hali srácok!
Elöször is szeretném megemlíteni a vasárnapi versenyt, amit Marosi Richárd nyert meg, gratulálunk neki.
Az események sorrendben:
A versenyzők megjelentek 9:45-re a pályánál, akiket én, és D üdvözöltünk.
Az első fordulóban 19-en versenyeztek, mivel egy fő nem tudott megjelenni, amit jeleztek, hogy betegség miatt hagyott ki. Jobbulást!
A második körbe 10 főt választott ki a zsűri, akiknek tagjai voltak: Ráday Benedek, egy szervező, Krisz, a legutóbb rendezett Bmx-es verseny nyertese, Stella, aki a legutóbbi deszkás versenyt nyerte meg, és én.
A harmadik fordulóba csak öten juthattak tovább. Szigligeti Márk lett a harmadik helyezett, Nagy Izabella lett a második, és mint már az elején lett említve, Marosi Richárd az elsö. Gratulálok, és nagyon örülök a dobogós lánynak is.
A nyeremény egy része az érem volt, és egy személyes találkozás velem, Krisszel, és D-vel. A nyertes magával az egyik versenytársát hozta, Erdész Mátét, aki sikeresen megszerezte a 4. helyet.
Még egyszer gratulálok a dobogósoknak, és mindenkinek köszönöm/köszönjük a részvételt!
xx Kin"
Kitettem, és láttam, hogy Krisz már tegnap posztolta a bejegyzést, képekkel. :)
- Mi jót csinálsz? - huppant le D mellém.
- Csak Krisz oldalát néztem, meg bejegyzést írtam.
- Ez az a Krisz, akit említettél, hogy jártatok?
- Ühüm.
- Ennyire bírnának téged? - mutatott az ajtó felé, utalva arra, hogy megint elkezdtek kiabálni a bejegyzésről.
- Ezek szerint. A régi sulimban is ez volt. Már.megszoktam. Már magamról is úgy beszélek, mintha közöm se lenne a lányhoz, aki deszkázik.
- Akkor má régóta benne lehetsz...
- Öt éves korom óta. Csak hét éves koromban "fedeztek fel", amikor nyílt a Deszka Club. Bevettek, és azóta és vagyok a reklám arc is. Akkor a cukiságom miatt, most meg a tehetségem miatt. És az első nemzetközi verseny megnyerése után lett honlapom, és akkor benne is voltak a híradókban, "Magyar lány nyerte az Európai Deszkás versenyt". Ez volt a szalag cím. Egyszóval már semmi sem lep meg. Kicsit viszont úgy felfújják, mintha színész lennél.
- Hú. Ez durva.
- Az. Érdekel még valami?
- Ahann.
- Gyere - intettem, és elővettem egy nagy dobozt.
Volt benne egy könyv, amibe az újságcikkeket ragasztottam. Egy pár CD, amin a híradókban vagyok említve. Képek rólam versenyeken, kisgyerek korom óta. És érmek, oklevelek. A díjakat otthon hagytam. Plusz egy nyaklánc, amit Krisztől kaptam.
- Ez hogy került ide? - emeltem fel az ékszert. Kettényitottam, és az egyiken mi voltunk, a másikon csak én a deszkámon. Feltettem, és összepattintottam.
Kimentünk a folyosóra, ahol Mary - a franc tudja hogyan- de kiszúrta az új ékszert a nyakamon.
- Hé, de szép! Honnan van?
Beértünk a társalgóba, ahol az egész osztály ott volt.
- Ja, még Krisztől kaptam. Most találtam egy dobozban... - magyarázkodtam.
- És szív alakú! Olyan szép! Dina, miért van mindig nálad az a maci? - ráncolta össze a homlokát.
- Mert olyan cukiiii! És az enyém - ugrált vidáman.
- Gondoltuk. Hiszen nyilván azért van a neved rajta...
- Kinga, mondd csak, nem azzal a Krisszel jártál, aki most nyáron nyert egy BMX-versenyt? - szólalt meg hirtelen Ricsi.
- De. Talán ismered? - mosolyogtam, belül meg ment a szokásos lemez, "a francba!" címmel.
- Ahan. A versenyen ott volt. Jól összehaverkodtunk...
- Tényleg? ja, igen, emlékszek. Hát, az klassz!
- Muti - tépte ki időközben a nyakamból Mary a nyakláncot. - De cuki! Nézd, még bele van gravíroztatva, hogy K&K!
- Tényleg? - sétált oda Léni. - Tényleg! De aranyos. Hogy-hogy szakítottatok? Vagy mikor?
- A nyár közepén. És... elég bonyolult.
- Mármint?
- Á, semmi kül.
Igazából az úgy volt, hogy akkoriban volt egy srác, aki belém volt szerelmes, és egyfolytában zaklatott. Közben nekem ott volt Krisz, aki ma "civil énemmel" járt, és nem a deszkás csajjal. Persze tudta titkot, hisz úgy ismerkedtünk meg. A srác, meg egyszer, amikor egyedül voltam, megcsókolt, ezt Krisz meglátta, és azt hitte, megcsalom. Azóta megbeszéltük a dolgokat, de ő összejött egy másik lánnyal, és belőlem meg kiszeretett, és együtt maradtak.
- Jó, akkor hagyjuk. Na, van egy hírem! - szólalt meg Hella.
- Na. Mi?
- Valaki - mutatott magára - jelentkezett lesi fotósnak. Egy képpel be is jutottam, és az online pletyka rovat szerkesztője vagyok!
- Milyen képpel? - kérdeztük egyszerre D-vel.
- Mivel kaptam egy körzetet, abból kell az emberekről pletykát, és képeket készíteni. A mi körzetünket kaptam, és láttam a versenyen Tomit (egy felsős), és Alexát! Smároltak...
- És így hívott mozizni - tette hozzá D.
- Azóta is próbáljuk őket lepasszolni - közölte Máté.
- Rosszabbak mint a piócák - közölte Ricsi.
- Minek mentetek el? - értetlenkedett Léni.
- Még rosszabb lett volna.
- Nem. Mondtátok volna, hogy nem értek rá, a csajotok vitt a szüleihez bemutatni. Vagy, "bocsi, de már elígérkeztem a csajomnak" - javasolta Hella.
- Ez is rossz ötlet - gondolkoztak hangosan.
- Nem véletlen vagyok pletyablogban - húzta ki magát.
Jól elcsevegtünk, és bent a szobánkban megbeszéltük, hogy Héli nem köpne be minket. De azért aggódom...

Szeptember 22. Hétfő

Ma mindenki őrült volt. Voltak akik a verseny miatt, voltak akik csak úgy. Egész nap Ricsit éltették az 1. helyezett miatt. Nem elég, hogy mindenki rajta lógott az az a-s liba. Ella, és Alexa ma kontkrétan a nyakukon lógtak a fiúknak. Mátén Alexa, Ricsin Ella. Mi csak Szörnyellának hívjuk a háta mögött. Köszönöm sors, nagyobbat nem tudnál belém rúgni?
Meg is kaptam a választ. Délután Ella elhívta mozizni. De nem csak ők mennek. Alexa is elhívta Mátét, és ez dupla randi!
Dinával egyszerre dőltünk az ágyba, és kezdtünk bőgni. Már vagy egy órája bőgtünk, amikor megszólaltam.
- Bo-holdog-nahak kehe-leneh lehennünk...
- Ah-ha. Ihi-gaha-zad va-han.
Erősen letöröltem a könnyeimet, és felültem az ágyamban.
- Gyere, menjünk nézzünk filmeket! Hozunk csokit, popit, meg zsepit! Na? Szerintem tök jó lesz...
- Oké - csillant fel könnyes szeme. - Rendben. De viszem a macit is. Olyan cuki.
Pizsiben, egy halom kajával léptünk be a társalgó film nézős részébe. Kicsit sem néztek hülyének, kisírt, dagadt szemekkel, egy csomó popcorn-nal, csokival, két százas zsepivel, és DVD-vel járkáló lányt. És az egyiknél ráadásul plüss maci is volt.
Már megnéztünk egy filmet, amikor a csajok is benyitottak. Elöl Hella, mögötte Mary, egy pár takarót fogva, és Léna kanalakkal.
- Fagyi nélkül nem jó sírni - mosolygott, és előhúzott a háta mögül három doboz fagyit.
- Köszi.
Adtak egy-egy takarót, és ők felültek a kanapéra, mi meg maradtunk a földön. Tudom milyen Hella. Ő nem szereti az ilyen sírós, és romantikus filmeket, de a barátokért megnézi. Ideadták a két kisebb jég krémet, és kanalakat, és elkezdtünk még egy filmet.

jelenet a filmből

A fiúk nyitottak be, amikor a főszereplő csókolózik az esőben a sráccal, akibe szerelmes. Itt már mind sírtunk. Igen, Hella is. A fiúk összenéztek.
- Maradhattok - szólt Mary.
- Inkább nem - közölték.
- De kellenek valakik, akiknek tudunk sírni a vállán... - zokogott Léni.
- Rendben - néztek össze fájdalmas arccal. Leültek a kanapéra, mellénk meg a két fiú, akik miatt most itt vagyunk.
Lent volt egy tál popi, meg két tábla csoki, amit meg is ettünk. A fiúkat - illemből - megkínáltuk, de nem kértek. A harmadik film volt az, amit inkább nem kellett volna megnézni. Két barátnőről szólt, akik szerelmesek a suli két legmenőbb pasijába. A két legmenőbb csajjal randiznak, és összejön nekik a dolog, és szerelmesek lesznek. A film végén a "10 évvel később" résznél meg a gyerekeiket viszik közösen a suliba.
- Ahad-jatohok zsehe-pihit - fordultam hátra a csók jelentnél. Nem volt erőm nézni.
- Nektek nihincs? - könnyezett Héli.
- Elfohogyott.
Végül talált D, és adott. A filmnek vége lett (kicsit örültem), és hirtelen megszólalt Oli.
- Jó, ez nagyon szép volt. Most kell egy ölelés. Aztán meg a lejátszóba egy jó kis horror bosszúból. Életemben nem szenvedtem ennyi ideig.
Minden lány szúrósan nézett rá. Voltak akiknél a könnyek is közrejátszottak.
- Nemáár. Ilyen romantikus, és tragikus film után ilyen hülyeséget néznétek?
- Igen - bólogattak.
- Ne csináljátok már! - néztem rájuk. - Nektek ilyen hozzáálással sose lesz barátnőtök. Nem láttátok, vagy figyeltetek egyáltalán a filmre? Ha most látjátok, hogy egy ilyen film után összetörtünk, képzeljetek bele, min ment át a két lány. Bárkivel megeshet, és ti most láttátok a lányok szemszögéből is a történteket. Igen rossz lehet olyanokat szeretni, akik nem vesznek észre, ráadásul más is szereti az illetőt. De ha filmezni akartok, én maradok, hátha elmegy a szomorúságom a sztori miatt.
Dina felnézett rám, és elmosolyodott. Még a macit szorongatta, és tovább bámult maga elé, mosolyogva. A lányok közül Hella volt az, aki elkezdett helyeselni, Léni megint elkezdett könnyezni a történet hatására. Mary csak vigyorgott rám, olyan büszkeség-félével a szemében.
- Igaza van Kingának... - szólalt meg... Levi. Mind meglepődtünk. Senki sem gúnyolta ki, mert tényleg így volt.
- Köszönöm, ő megértette a mondanivalómat.
Végül beraktak valami filmet, amit egy ideig néztem, de valahogy sikerült elaludnom.

Szeptember 21. Vasárnap

Ma van a verseny! - mondtam magamnak reggel.
Felkeltünk a kanapéról (a stúdióban aludtunk), és kimentünk szétnézni. Minden kész volt, és van egy óra a verseny kezdetéig. Jó sokáig aludtunk...
- Lányok, siessetek! - szólt Kamill, amikor meglátott minket öltözés közben. Felvettük a ruhánk, és gyors smink. A lábam kentem színezővel, miközben D-t csinosítgatták. Amikor én jöttem Dina szárította a haját, hogy megmaradjon a vörös csík. Mindketten elkészültünk, és szóltak, hogy menjünk üdvözölni.
Mindenkihez mosolyogva mentem oda, és köszöntem, és szóltam pár kedves szót. A fiúknál ezt mondtam: "Szia, Kin vagyok. Örülök, hogy el tudtál jönni, sok sikert - és megpusziltam őket." A lányoknál meg: "Szia, Kin vagyok. Örülök, hogy eljöttél, és sok sikert. Remélem, lesz egy dobogós lány - és megpusziltam őket is".
Odamentünk a helyünkre, és intettem D-nek, hogy jöjjön ide.
- Hogy pontozzak a srácoknál? - kérdeztem kétségbe esetten.
- Amennyit elérnek. Nem lehet barátsághoz, és szerelemhez kötni a pontozást.
- Rendben - bólintottam.
Először egy lány volt, aki igazán ügyes volt. A végén összenéztünk, és bólintottunk. Szerintem mindenkinek bejött.
- Szerintem nagyon tehetséges vagy. Jól oldottad meg, hogy legyen összhatása a trükk sornak - mondtam elégedetten a mikrofonba. Mindenki elmondta amit gondolt, és jött a kövi. Így ment ez a 15.-ig. Jött Máté. Az ujjaimat tördelve vártam a végét, és szurkoltam, hogy ne hibázzon.
- Ez volt eddig a legjobb, gratulálok. Hány éve gördeszkázol? - kérdezett Ben.
- Majdnem hét éve.
- Látszik.
Én is mondtam pár szót, és igyekeztem nem kimutatni, hogy ismerem. Amikor a nevét mondtam, akkor lenéztem a lapra, mintha nem tudnám ki is ő.
- A 16-os versenyző nem érkezett, meg, és most jöjjön a tizenhetes számú.
Ez Ricsi volt. Az ő által választott trükk soron ment végig, kiegészítve egy-két trükkel, amiket én javasoltam bele.
- Ez volt az egyik legjobb. Gratulálok - szóltam bele a mikrofonba. Mosolyogva megköszönte, és jött a következő.
A huszadik (Roli) is befejezte, és kiválogattuk a top 10-et. A három srác benne volt, és két lány is.
A második kört végigment. Itt már csak a top öt maradt. Máté, Ricsi, és egy lány, illetve még két fiú maradt bent.
Az egyik fiú kezdett. Ő elbukott egy trükköt, így alapból kiesett. A lány jött. Ő gond nélkül végigment. Máté is gond nélkül végigment, viszont nem lett annyira jó, mint az előtte levők. Ricsi azon a mozdulatokon ment végig, amit mondtam neki.
- Gratulálok, ez volt az összes közül a legjobb. Mondd csak, egyedül találtad ki, vagy segítettek benne? - kérdezett Krisz.
- Köszönöm, és igen. Egy lány segített, de ő most nincs itt. Nem tudott eljönni.
- Bemutatta, vagy csak a háttérből segített?
- Csak a háttérből. Az elméleti részben igazi tehetség. Gyakorlatban amikor megkértem, hogy deszkázzon, szegény folyton elesett - mosolyodott el. A közönség soraiból az osztályom hangosan felnevetett, és én is elnevettem magam, mint a háttérben D.
-  Szerintem is ez volt a legjobb, amit ma láttunk - mondtam, bár így is gondoltam.
Volt még egy fiú, aki szintén bonyolult trükköket mutatott.
A helyezettek kiválasztása nehéz volt. Végül Egy számomra ismeretlen fiú lett a harmadik, a lány a második, és az első Ricsi. :) Máté sajnos nem lett helyezett.
Átvették az oklevelet, és az érmeket, és odamentem gratulálni.
- Izabella, ugye? - bólintott. - Nagyon ügyes voltál, Megérdemelted a második helyet. És örülök, hogy lány is lett dobogós. Ha nem is első, de második. nagy dolog tizenhét főt legyőzni.
- Köszönöm - mosolyodott el. Megöleltem, és mentünk vissza. Ricsi mint  nyertes találkozhat velem, és D-vel, aki értelemszerűen Mátét választotta +1 főnek.
- Sziasztok. Gratulálok mindkettőtöknek. Neked a negyedik, neked meg az első helyért - mosolyogtam. - Pillanat, ezt fel kell vennem - szóltam, amikor meghallottam a zsebemből szólni Ariana Love The Way You Lie-ját.
Anya hívott, mondta, hogy nézte élőben a honlapomon, és klassz a rucim.
- Bocsi, most leteszek. Mennem kell, szia, puszi.
- Rendben. D is rajta legyen a közös képen, meg Máté... ugye?
- Mindkettő.
- Rendben. De kell csak olyan, amin ketten vagyunk a verseny bejegyzésemhez.
Lefotózkodtunk, és rákérdeztem, hogy ki volt a lány, akit említett.
- Egy osztály társam. Egyedül ő nem tudott jönni, meg a barátnője.
- Hát, sajnálom. Biztos nézett az online adásban.
- Volt online is?
- Igen, és is percekkel ezelőtt tudtam meg. Még egyszer gratulálok, hogy részt tudtál venni, és az első helynek is. És örülök, hogy megismertelek. Remélem, a következő versenyünkön is indulsz - vigyorogtam. Adtam nekik egy ölelést, és mentünk D-vel a stúdióba.
- Hú, nem ismert fel - bólintott suttogva.
- Nem - nevettem fel. - De kedves volt, hogy így megemlítette, azt a lányt.
- Kedves gesztus volt. Szerintem más learatta volna a dicsőséget.
- Biztos. És ha látta a lány az élő közvetítést, akkor tuti vigyorodott mint egy idióta, az eséses-sztorin.
- Tuti kedvességből mondta. Olyan, mintha sokat jelentene neki az a lány. Úgy beszélt róla, és arról, hogy nem jött el, mintha... szerelmes lenne belé - fejezte be, és meg mint egy idióta elvigyorodtam. Igen, ahogy mondtuk.
Észrevettük, hogy valaki ott volt az ajtó előtt. Hiába volt becsukva, tudtam.
- Megyek, kinyitom.
Nem volt senki a folyosón, kivéve a nyertest, és barátját. :)
Halkan beszéltek, de hallottam.
- ... és rájöttek!
- Jól van! Most ne szekálj ezzel. Ismerős volt Kin.
- Persze, ha híres a deszkások közt!
- Nem, nem úgy.
- Jó, te tudod...
- Menjünk, gyere - indultak meg.
Mi ugyanebben a pulcsiban, smink-, és hajfesték eltávolítás után indultunk meg a kocsinkhoz.
A bőröndöket reggel betettük, és indultunk a koliba. A kocsi hátsó ülésén laza kontyba kötöttük a hajunk, és levettük a pulcsikat. Szóltunk a sofőrnek, hogy adja be a stúdióba.
- Van még egy kicsi... - nyúltam az arcához Dinnek, és letöröltem a vörös festéket a homlokáról.
- Köszi.
Bepakoltuk a bőröndöket, és kiültünk a társalgóba. Amikor beléptem a srácok visongva a nyakukba ugrottunk.
- Gratu! Ügyes vagy! - öleltem át Ricsit, és Máténak is mondtam, hogy szerintem ő is klassz volt. - Várjunk csak! Mi az hogy "...amikor megkértem, hogy deszkázzon, szegény folyton elesett..."? - mosolyodtam el, visszaidézés közben.
- Jajj, maradj már. Agyon dicsértek téged, és engem is.
- De én nem versenyeztem.
- Tudom. De nélküled nem nyertem volna.
Zavartan elmosolyodtam, és nevettem.
- Hogy-hogy tudod mi volt ott?
- Online közvetítettek. Meg lélekben ott voltam.
Mi bekísértük őket a szobájukba, és átmentünk a szemköztibe. Ami történetesen a miénk. :)
- Hajj, de szép is az élet - suttogtam.
- A te herceged legalább észrevesz...
Valaki kopogott kimentem, és egy plüss maci volt ott.
- De cukiiii! - visongtam. - Ááá, a tied - nyújtottam felé durcásan.
- Mi? Biztos?
- Bele van varrva a neved.
- Ááá, de cuki!!!
Magához ölelte a játékot, és mindenkihez az osztályból átment, hogy megmutassa, mit kapott. Volt aki megmosolyogta, volt aki ledurrogta miatta, és volt Léna, aki visítozva vette el a macit.

Nem rész! :)

Néhány gondolatom írnám le, és egy kis ismertetőt a történetről. :)


Nos, én elgondolkoztam, hogy hogy is vannak ezek a blogok. és azt vettem észre - biztos hülyén fog hangzani -, hogy ilyen klikkek vannak. Az egyikben, vagyis a miénkben, benne vagyok én, nem valaki, Vanda Dobrosy, Biaa, és Wicuka. Mármint azért, mert olvassuk/olvastuk egymás blogjait.
Nem valakinek mindkettőt, Vandának A bosszúm történetét, Biaa-nak a régi, már megszűnt Cortez Titkos Naplóját, és a mostani The Case Was Closed, Wicukának meg ki-mit :) Az enyémet, meg aki-amit. :)
De csak én vettem ezt észre?:D

*


Köszönöm az előző bejegyzéshez a kommenteket, mind nagyon jól estek! komolyan, miattatok érdemes blogolni. Tegnap szinte megkönnyeztem amit írtatok, és közben meg mosolyogtam. Olyan kedvesek vagytok, hogy az valami elképesztő! Úgy érzem, igaz nem ismerjük egymást személyesen, de biztos jóban lennénk. Egyrészt a blogok miatt, másrészt, hogy megértjük egymást.  És ezt köszönöm nektek, szeretlek titeket! <3


*
A történetről:
Annyit szeretnék elárulni, hogy a következő részekben nagy szerepet fog kapni Hella, és Léna. Máté, Ricsi, Dina, és kinga sem szorul háttérbe, és kapcsolatok is mennek tönkre, és jönnek össze. Ella, az a-s lány mindent meg tesz azért, hogy Ricsi közelébe férkőzzön, ami a verseny után valamennyire sikerül is. Mátét egy másik a-s lány, név szerint Alexa fogja zaklatni.

Helláról csak annyit, hogy nagyon pletykás csajszi, amit ki is fog használni, és emiatt kerül majd előtértbe, ami sajnos nem fog kedvezni a két titokörzőnek, Kingának, és Dinának.
Léniről annyit, hogy vele valami egészen tragikus fog történni. Még nem írom le, hogy mi, lepődjetek csak meg.

Néhány érdekesebb naplóbejegyzés majd ezeken a napokon:
Hellára, Ricsire, Kingára, Mátéra, és Dinára nézve: Szeptember 24. Szerda
Lénire nézve: Szeptember 30. Szerda, és Október 7. Szerda.

És csak annyit írnék le, hogy ez a három dátum nagyon eseménydús lesz, úgyhogy várni fogjátok majd biztos az utánuk következőt.

*

Részletek:
- Tanárúr - jelentkezett Dina -, kimehetnék a mosdóba. Nem érzem Jól magam.
- Mennyire? - ráncolta össze a szemét.
- Eléggé - tette a szája elé a kezét.
- Valaki menjen vele, nehogy elájuljon...
Már szóltam volna, hogy megyek, de mire feleszméltem már Máté volt mellette, és kísérte ki.
/Szeptember 24. Szerda/


Erre jobban elkezdtek sírni, és mi is majdnem megkönnyeztük. Hella nem, de ő is üveges tekintettel nézelődött.
Senkinek sem tett jót ez a hír, főleg nem nekünk. Mi öten olyanok vagyunk, mint akik legalább ezer éve ismernénk egymást...
/Szeptember 30. Szerda/


- Ó, de cukik vagytok! - mosolygott Din.
Tényleg, ez tök kedves volt tőlük. Csak egy volt a gáz az egészben. A pizsim! Pont most kellett felvennem a rövidgatyós pizsim, ami kábé olyan, mintha nem lenne rajtam. Mondjuk a póló annyira megynyúlt, hogy a gatya nem is látszik.
/Október 7. szerda/

És miután begépeltem, azután vettem észre, hogy mindegyik szerdai nap:D
 *
És Biaa-nak köszönöm az előre gyártott ruhaösszeállításokat, amiket csinált az oldalnak!

Szeptember 20. Szombat

Köszönöm mindenkinek a véleményét! láttam egy Dislike-ot, nem tudom kitől jött, de arra kérem, hogy írja le, ami tetszik, és ami nem! Jó olvasást, imádlak titeket! <3

Egész nap a helyszínen dekkoltunk. Hoztunk magunkkal egy-egy bőröndöt, hogy hitelen legyen a "hétvégén csaj buli lesz" dolog.

Teljesen fel lett építve a pálya, külön elkerített hely nekünk, asztal a zsűrinek. Az érmek egy asztalom voltak, az oklevelekkel.

A sorszámokat gyártottak, értékelőlapokat válogattak. Egyszóval teljes káosz volt. Mindenki cipelt valamit. Volt aki hangfalat, volt, aki asztalt, volt aki csak úgy ellenőrizgetett.

- Mi ez a bőrönd? - jött oda Ben, a főszervező.

- Alibi - vontuk meg a vállunk.

- Jó, vigyétek az öltözőtökbe - legyintett, és tovább ment ellenőrizni.

Kamilla bent válogatta ki

 a ruháinkat, és amikor melátott, szólt, hogy segítsünk neki.

Kiválogattuk azt, amiben holnap leszünk, ő közben a sminkünket kereste. Beújított valami bőr radírt, és azt is tesztelte rajtunk. Valami világ márkás krémet is kipróbáltunk.

Én élveztem, mert közben hasznosak is voltunk, meg nem is. :)

Kijelentették, hogy én is, és D is megyünk egy-egy kört, és arra kell mennünk gyakorolni. Sötétedéskor kimentünk az épület elé, és a deszkánkon ülve vártuk, hogy legyen már holnap. Nem jött, ezért mentünk, és segítettünk a számítógépes/pakolós/rend rakós dolgokban. 

Megnéztük kik azok akik jelentkeztek. Csak négy lány, a többi fiú. Remélem, lesz majd lány is a dobogón. Vagy esetleg nyerne. Egyébként a zsűri tagjai: Én ^^, Stella (egy másik deszkás), Krisz, és Ben, a szervező. Mi négyen, de én majd úgy pontozok, hogy D-nek is jó legyen.Nem csalás, csak egy kis protekció. De, cssss! :)

Szeptember 19. Péntek

A fiúk kiíratták magukat tegnapra, és mára gyakorolni. Ezek durván komolyan veszik!
Csak heten voltunk, illetve hatan, mert Hella reggel hányt, és nem jött.
Egy tanár sem akart így anyagot leadni, hogy majdnem a fél osztály hiányzik, ezért csendben elfoglaltuk magunk. nem mintha négy fő miatt nem lehetett volna tanulni, de ők tudják.
Szerintem felesleges volt nem tanulni, nem mintha hobbim lenne, de csak Németen, és francián tanultunk. Ott is ismételtük a szavakat, amiket már tudunk.
Nem nézhettük, ahogy gyakorolnak, mert nem akartunk egyrészt zavarni, másrészt meg megkértek. Szóval...
Írtam tovább a könyvem a laptopon, és zenét hallgattam, meg csipszet tömtem magamba.
Éppen a KoRn Word up!-ja ment, amikor benyitott Máté.
- Heló, nincs itt Dina - mondtam köszönésképp.
- Tudom, nem hozzá jöttem.
- Oké, mond. Csipszet? - nyújtottam felé. - Titok, vagy tanács, vagy más?
- Mind - nevetett fel.
- Oké, most már kezdheted.
- Van most valaki, aki bejön Dinának, és neked?
Zavartan néztem rá, mert nem értettem, hogy ezzel mire akar kilyukadni - Igen, és igen.
- Oké, ismerjük?
- De még mennyireee - nyújtottam el, miközben monoton stílusban bólogattam.
- A lányok miért, vagy mitől "olvadnak" el? Ha sráccal kapcsolatos...
- A legjobb téma. Nos - dörzsöltem meg a kezem. - Pontosan melyik lányról kellenek az infók? Várj, mosdok mindenkit az osztályból. Hella. Ő az intelligens, de ugyanakkor vicces srácokat bírja. Nem szereti, ha lenézik őt, bármi legyen az. Dina. Vidám természete miatt szerintem egy magabiztos fiú kell neki. Ha meglepné valaki valamivel, tuti a plüsstől, vagy akár a virágtól is elolvadna. A kiszámíthatatlansága miatt olyan fiú kell neki, aki vigyáz rá. Mary. Ő olyan mint Léni. Szeretnek viccelődni, d ha rajtuk viccelődik valaki, akkor de hagyják magukat. Szerintem nekik ugyan úgy, mint Hellának, a virág jönne be. Nekem a segítőkész, vicces, és sportos srácok, és barna hajúak. Olyan aki törődne velem, nem hanyagolna. én is, mint Din elolvadok, ha valaki plüsst küld. De már régóta akarok háziállatot. Várj, küldök SMS-t anyának, hogy majd szerezzen szülinapomra - pötyögtem. - Oké, ennyi. Ja, és szerintem a lányok szeretik, ha névtelenül küldik az ajándékot. Dinával már beszélgettünk ilyenről, és szerinte is. Aztán kezdjen személyesen is közeledni, átvitt értelemben, persze. És onnan tudhatod, hogy bejössz a csajnak, hogyha megosztja veled az érzéseit, elpirul, vagy zavarban van. Csak a lányok néha félreérthetőek. Ha csavargatják a hajukat, tuti befutó vagy. de egyébként jegyezd meg! Mindig add önmagad!
- Első csók?
- Ööö... Dina mesélt egy könyvről. Szent Johanna. Nézz utána. Ez úgy jön ide, hogy, Reni, vagy ki, karácsonykor jött össze a pasival, akibe szerelmes volt. Ha zenére akarsz valakivel összejönni, akkor Dinánál a Nirvana-Smells Like Teen Spirit. Az a kedvence, esetleg  Keane Somewhere Only We Know, vagy valami lassú dal, mint a Green day Boulevard of Broken Dreams. Én a Keane számot javaslom. Ez minden csajnál bejönne, mert lassú, és érzelem dús. Helláéknél valami romantikus filmbetétdal. Nálam Ariana Grande Love The Way You Lie. Rem segítettem.
- Sokat. Kösz, Kinga. Na, mentem vissza gyakorolni.
- Szia - köszöntem el, és visszafordultam a géphez.
Dina Mátéval cserélt helyet, és zavartan jött oda hozzám beszélni.
- Mit akart? - csavargatta a haját.
- Tanácsot kért, és részben rólunk faggatózott.
- Mit? Mit?
- Arról kérdezett, hogy mitől vannak oda a lányok. Konkrétan kettőnkre kérdezett rá...
- Mit mondtál?
- Hogy nézzen utána a kedvenc könyvednek, a pasi ideálod, milyen ajándékot kapj, milyen számra jönnél össze valakivel.
- Miket mondtál bővebben?
- hogy adja önmagát, de hozzád egy magabiztos, és olyan fiú kell, aki vigyáz rád. Elolvadnál a plüssöktől, vagy a virágtól ajinak. És szerintem a Nirvana számra jöjjenek össze, vagy valami lassú dalra. Említettem a keane számot, ami a könyvből van. ennyi.
- Mintha magam hallottam volna ebben a témában. Te nagyon ismersz - ölelt meg.
- Ugye?
Átmentünk a csajokhoz, és egy csomó mindent csináltunk. Beszélgettünk, pletykáltunk... Végül kiderült, hogy Léna, és Hella össze lett tévesztve, és Hella van egy szobában az a-s csajszival, aki állítólag éjjeleket telefonál, és SMS-ezik végig. Mivel a csajszi anyja spanyol, és a barátja is az. Persze tud magyarul is a fiú, de Lilla (az a-s csaj) inkább spanyolul tárgyal vele nyelv gyakorlás céljából.
A hülye, és idióta gondolataink miatt csak későn aludtunk el.

Szeptember 17. Szerda

Ricsi megfogadta a tanácsom. Ugyan azt a mozdulat sort gyakorolja tegnap óta, mint amit neki mondtam.
- Haver, ez tök jó! Mikor találtad ki?
- Nem én. Kinga - bökött felém.
- Kinga? A mi Kingánk?
- Aha. Viszont a deszkázáshoz semmi. Az elméleti részét tudja.
- Erre mondjuk azt, hogy stréber - bólintott Roli.
- Akarsz egyet? - mutattam az öklömre. Persze jól kinevettek, mire belebokszoltam Roli vállába.
- Bakker, de csontos ujjad van - kapott a "sérült" vállához.
- Én szóltam - biccentettem.

Délután elmentünk Dinnel a helyszínre, és kezdték felépíteni a pályát.
- Nem lesz eső, tehát a szabad téren lesz. Kamilla kéri, hogy még egy órát maradjatok ruhát egyeztetni.
- Oké, megyünk.
- Szia, Kamill - köszöntünk, és megöleltük.
Kiválasztottuk a ruhánk, és totál sportos a szerelés. Bő pulcsi, farmer, rá szoknya. Napszemcsivel. Klasszul mutat rajtunk.
Visszaérve a koliba már mindenki a társalgóban volt. Csak pár napja szoktunk ide, mert mások nem nagyon jönnek.
- Ti hol voltatok már megint?
- Sehol - vágtuk rá. Általában ez a válaszunk, ha rákérdeznek.
- Persze. Barátok vagyunk, miért nem mondjátok el?
- Egyrészt, mert Kingán múlik. Másrészt meg befolyásolnátok minket.
- Harmadszor volt már téma, és eléggé kibeszéltük - fejeztem be.
- Rosszat mondtunk? - kérdezett Ricsi.
- Ránk tekintve nem - nevettünk össze. - Magatokra meg... ahogy ti tudjátok. Nem tom' nektek rossz-e, nekünk vicces volt hallani.
Elgondolkoztak, hogy mi is az a téma, mi meg csak vigyorogva bámultuk egymást D-vel.
- Elmondod? - kérdezett rá most Máté.
- Majd hó vége fele. Szerintem. Vagy jövőre. Vagy soha. Nem tudom. Csak Din tudja. Más barátom se.
- Akkor komoly titok lehet.
- Az. De tök jól szoktunk délutánonként szórakozni miatta - kuncogott D.
- Megvan! - állt fel Levi- - Kémek vagytok! Ésszerű. Mindig eltűnnek. A kémek jó bujdosók. Titkolóznak. Ki tudja milyen ürgét akarnak kinyírni...
A homlokunkra csaptunk sóhajtva, és felnevettünk. Hosszú percekig nevettünk, de annyira, hogy a végére el is felejtettük, hogy min röhögünk.

Szeptember 16. Kedd

Köszönöm a sok komit az előzőhöz, és a Like-okat. :) Sokat jelentenek, főleg az, hogy pozitív kommenteket kapok. De ha valami tényleg nem tetszik, akkor jelezzétek kérlek. Úgy láttam, hoogy még nem érkezett Dislike, szóval reméálem tetszik amit csinálok. :) Jó olvasást! <3

Vasárnap Dina a nyakamba ugordva köszöntött. megbeszéltük a web kamerás esetet, és megjegyeztem, hogy szép ki színe lett, egyszer kétszer.
- Neked is, de nem annyira látszódott.
- Fény viszonyok - legyintettem.
Hétfőn semmi sem volt, a fiúk egész délután a pályán gyakoroltak. Mindenki ment az osztályból, és néztük őket.
Ma média ismereten megengedte a tanár, hogy netezzünk. Valamit adminisztrálnia kellett a saját osztályának a naplójában. Volt a ki a YouTube-n, volt aki Facebook-on, és Twitteren, volt aki blogokat böngészett. Mindenki mást csinált.
Délután megint a pályán voltunk, a fiúk meg megint gyakoroltak.
- Nem, így tuti nem nyerek!
- Szerintem elég jó volt - mondtam.
- Az elég jó, nem elég jó! - szólt rám ricsi.
- Ennyire fontos, hogy győzz?
- Igen - nézett mélyen a szemembe. - Nyerni akarok.
- Csak a versenyben? - na, igen, ráéreztem.
- Nem csak abban. Mást is meg akarok nyerni.
- Gondoltam. Ha megfogadsz egy tanácsot. Nem akarok beleszólni, de szerintem inkább egy lépcsőugrással kezd. Folytasd egy Hippie Ollei-val, aztán egy Klick-Flip-pel. Majd egy Sex Change, Mute, és egy Fakie Bigspin a végére.
- Hű, ennyire értesz hozzá? - mosolygott.
- Csak kicsit - vigyorodtam el. - Dina tanította, azt, amit most tudok. Ami annyiból áll, hogy rajta tudok maradni a deszkán.
Elnevette magát, és felém nyújtotta. - Tessék.
- Köszi, inkább nem.
Végül addig győzködött, míg ráálltam. Direkt idétlenkedtem, és eljátszottam, mintha semmit sem tudnék. Először elestem, amire Dináék is felfigyeltek.
- Ekkorát estél? - röhögött ki D.
- Nem. Csak színészkedtem - mondtam, de a többiek viccnek vették. Én nem, és D is tudta ezt.
- Vigyáztam - száguldott el Dina, és megint elkezdett röhögni, mert hátra estem.
- Ha-ha - "röhögtem" vele.
- Ez azért vicces - jött visszafele. - Ricsi, szerintem reménytelen eset.
- Tényleg az - nevetett ki.
- Na kössz - néztem rájuk felváltva.
A koliban nem győztem eltüntetni a kék foltokat, miközben din folyamatosan vigyorgott. Már legalább nem röhög.

Szeptember 13. Szombat

- Szia anya - rontottam be a házba, és megöleltem. Ő is köszönt, és apa is kijött a dolgozóból.
Az üres bőröndöm felcipeltem a szobámba, és lementem anyuéknak mesélni. Csak pozitív véleményeket hallottak, aminek örültek.
- És csak annak a kis barátnődnek mondtad el?
- Igen Dinának. Ő van benne a videóban.
- Nagyon jó lett, kincsem.
- Köszi, eszek valamit, majd' kilyukad a gyomrom.
Ettem egy melegszenyát, és felmentem msn-re, hiszen nyolckor mindenki fent van, és tudunk beszélgetni. Vidihívást indítottunk. Csak öt ablak jelent meg+ az enyém. Egy Ricsiéknél, egy Dinának, egy Hellának, és Marynek, még egy Levinek, és az ötödik meg Rolinak, és Olinak.
- Sziasztok, mizu? - kérdeztem egyből.
- Semmi - jött a válasz. Elkezdtünk beszélgetni, és vagy másfél órán át dumáltunk mindenféléről.
- Kaptam egy levelet - mondta Máté. - Azt írják, benne voltam az első húszban, tehát versenyzek jövő vasárnap. Jöttök?
- Nem - vágtuk rá D-vel.
- Mert? Mi az, program van, vagy csak szimplán nem.
- Dina jön át hozzánk.
- Ahha, csajos este - vigyorogtak.
- Olyasmi. majd valamikor a többi lány is jön, csak meg kell beszéljem anyuékkal.
- Oké. Hella, Mary, Léna? Ti ugye nem hagytok cserben?
- Nem - röhögtek.
- Én is kaptam - szólalt meg Roli. - utolsónak jutottam be, de bejutottam.
- Gratu - mosolyogtam.
- Én is - szólalt meg Ricsi. - Én mondjuk tizenhetediknek, de bent vagyok. Máté?
- Én voltam a tizenötödik.
- Na, jó, oké, a lényeg, hogy bent vagytok. Szóval, melyik néz ki jobban? - mutatott két körömlakkot a kamerába.
- Mert ez olyan lényeges - forgatta szemeit Oli.
- Ember, bejutottunk, találkozhatunk a dögös deszkáscsajjal, aki vagány, meg minden, erre te a körömlakkod nézegeted? - szólt közbe Ricsi.
- Hé, a barátnője se semmi - szólt közbe Máté. Láttam a képernyőn, ahogy Dina vörösödik, de szerintem én is elmentem volna egy paradicsomnak. Szerencsére nincsenek jó fény viszonyok a szobámban, és nem annyira feltűnő.
- nektek aztán meg van róla a véleményetek - forgatta a szemeit Hella.
- Most mi van? - néztek mindketten a kamerába.
- Jó, mind a ketten szépek, csinosak. De honnan tudod, hogy milyen a személyiségük? lehet, hogy olcsó ribancok, de lehet, hogy olyanok, mint mondjuk Kinga, vagy Dina. Akik összetartanak, kedvesek, aranyosak. Vagy lehetnek magazin mániások, mint én.
- Mond valamit Hella - bólintottam.
- Oké, az lehet. De már az alakja miatt megérné megismerni - nevette el magát Máté, és Roli.
- Pillanat. Hozok magamnak üdcsit - ugrottam le az ágyról.
Lent vigyorogva ittam meg a barack levet, és két dobozossal mentem vissza. Anyáék megkérdezték min mosolygok ennyire, mire megvontam a vállam.
- Megjöttem - mutattam a két egy literes barack levet a kamerába.
- Mennyit iszol te? - nézett rám a kamon keresztül furcsán Hella.
- Sokat.
- Azt látjuk - bólintottak.
- És lent is ittam egy kicsit...
- Mi vagy te, teve?
- Csak egy szomjas csajszi - röhögtem.
Lassan mindenki ment "aludni", és én is elköszöntem tőlük.

Szeptember 12. Péntek

Reggel korán keltem. Először kitettem a videót, és a bejegyzést, aztán az jelentkezési űrlapot. Kómásan felöltöztem, és felkeltettem D-t, aki még mindig aludt.
Felöltöztünk, bepakoltunk, és mentünk suliba, ami speciel öt percre sincs a kolitól. Nem késtünk, amit örömmel konstaláltam. Pontban nyolckor kinyitották az infó terem ajtaját, és mindenki bevágódott rajta. Mi leghátul a Tumblr-on szörföltünk, és megnéztem az e-Mali-em. Bejövő 4. Mind a versenyre. És még csak reggel van.
- Nézzétek, már kint van! - fordult hátra Máté.
- Verseny? Tuti ott leszek - beszélték meg Rolival.
Mi nem is figyeltünk a továbbiakban, hanem képeket töltögettünk fel a mikroblogunkba.
Irodalmon, és nyelvtanon most csak irodalom volt, és írni kellett egy fogalmazást az első órán az emberek viselkedéséről. A második órán lett kijavítva, és a tanár értékelte. Én ötöst kaptam és elmondta, hogy örül, hogy az irodalom, és nyelvtan fak.-ra mentem, mert van tehetségem. Erre csak annyit válaszoltam, hogy amiatt vagyok itt, hiszen író akarok lenni.
- Jól teszed. Kiválóan fogalmazol. Nagyon tehetséges vagy korodhoz képest. Sokaknak felnőtt korukban sincs ilyen kifejező képessége, mint neked.
- Köszönöm.

Bent a koliban megnéztek a mailjeimet, és egy csomóan küldtek levelet. Megvolt a húsz, és lezártam a nevezést.

Szeptember 11. Csütörtök

Tegnap volt olvasó kör! Azon kívül semmi sem történt.
Ma délután mentünk  megnézni a reklámot. Már nagyon izgatott voltam.
Amint megnéztük, mindketten elismerően bólogattunk. rendesen meg lett vágva, elérhetőségek a végén, felirat az "alakunk" alatt...
- Klassz lett.
- Ja. Ütős.
- Akkor jó. Ez mehet. Átküldöm, és holnap posztold! A nevezési linket is!
- Oké. Kint lesz - bólintottam.
Felvettük a csuklyánkat, és indultunk haza. A buszon nem beszélgettünk, hanem csak csendben ültünk. Válogattunk egymásnak zenéket, hogy miket hallgassunk meg. Az út alatt csendesen zenét hallgattunk.
A koli fele kihangosítva hallgattuk Victoria Justice You're The Reason-ját, és énekeltünk.
- I needs crazy... - énekeltünk.
- Hé, de vidámak vagytok! Mi történt? - vigyorgott Léna, és Mary.
- Csak úgy. Héli?
- Magazinok közt, és  szenved a szoba társával - legyintett Mary.
- És veletek mizu? - kezdett ugrálni Din.
- Bocsi, felpörgött.
- Semmi kül, csak rossz, hogy nincs együtt az öt lány egy szobában - panaszkodott Léni.
- Jah. Mennyi pizsi buliról maradunk le így... - bólogattam megértően.
- Tényleg. Ráértek jövő héten, szombaton? Átjöhetnétek, és akkor csapnánk egy pizsi bulit!
- Péntek? - kérdeztem félve.
- Megdumálva - bólintottak.
- Mi bementünk - szólt D.
- Oki, sziasztok.
Bent megírtam holnapra a bejegyzést, hogy csak küldeni kelljen.:
"Szió!
Kedden lett említve, hogy bejelenteni valóm van. Nos, akkor:
Mindenkit szeretettel várunk 21.-én, vasárnap a pályán, ahol tíz órakor kezdődik egy  deszkás verseny. Három fordulós, három helyezett. Arany, ezüst, bronz. A kitöltő lap linkjére kattintva küldjétek el a jelentkezést, mindent kitöltve! Csak az első 20 jelentkező fog szerepelni, és mindenkit egyenként értesítünk egy-egy e-maillel. D írna pár bíztató szót, hogy megjöjjön a kedvetek:
Sziasztok srácok! Gyertek el a versenyre, és élőben a nyertes, és egy barátja találkozhat Kinnel, velem, és a nyár végén Bmx-es versenyt nyert Krisszel! Alul nézzétek meg a reklám videót, ami már a YouTube-n is fent van! D.
Na igen, a videót is nézzétek meg!
xx Kin"
- Várjunk csak! Ez az a Krisz?
- Igen. Vele jártam. De nagyon jó barátok maradtunk.
- És milyen jó fej! Meg kedves volt mikor elmentem veled.
Még megbeszéltük, hogy ő marad, mert itt lakik, és én meg megyek haza a hétvégére.

Szeptember 9. Kedd

"Hali skacok!
Sok kérdést kaptam a pénteki híremről kapcsolatban. A kommentek közt láttam olyanokat is, mint az interjú. nem, nem az lesz, de gondoltam most csinálok magammal egyet, és közzéteszem. Illetve a kérdéseket D barátnőm olvasta fel az e-mail címemről, hiszen oda is rengeteg kérdést kaptam sok minden mással is kapcsolatban.
-Mi a kedvenc színed?
Mindegyiket szeretem. de főleg a lilát, és a neon narancssárgát bírom a legjobban.
-Zenei ízlésed?
Minden féle. Nem nézek le semmi előadói stílust, de a kedvenc "részlegem" a 80'as zenék.
-Példakép?
Anyukám. Tőle tanultam mindent. Lehet mások szerint ez vérciki/ultraciki/überciki, de nekem sokat jelent.
-Melyik suliba jársz?
Na, ez megválaszolatlanul marad. :)
-Barátaid?
Sok van, és csak D ismeri a titkom. Nála jobb barátom nem is lehetne. Régen is voltak jó barátaim, de ők nem tudtak a kilétemről.
-Tervezel valamit mostanában?
Tanulni. :)
-Legjobb barátodat hogyan jellemeznéd?
Kedves. Jó fej. Deszkás. Cuki. Aranyos. (Jelenleg) szerelmes. Őrült. Vicces. Szobatárs :) <3
-Magad jellemzése?
Egy őrült deszkás, aki a külvilágnak a magabiztosságot mutatja, és az őrültet, de belül még dilóbb. (:
-Mit szeretnél elérni az életben?
A barátnőm amikor felolvasta a kérdést, rávágta, hogy a buszt. A kedvenc könyvének egyik jelenete hatására. :) Én csak annyit, hogy legyen egy nyugodt életem, ahol vannak barátaim, igaz barátaim, családom, és egy biztos pont az életemben.
xx Kin"
- Szerinted ez elég kimerítő? - néztem D-re.
- Ahha. Az utolsó volt a kedvencem. A buszt - röhögte el magát. - Öt, négy, három, kettő, egy - az egynél az ajtóra mutatott, és pont abban a pillanatban kezdtek kiabálni. elröhögtük magunkat, és kimentünk.
- Na, mi van? - nevettük el magunkat.
- Bejegyzés. Nézzétek már. Még hogy a buszt - röhögött Máté.
- Olvassuk már el! - kérlelte Dina, és ideadták a gépet.
Egyszerre röhögtünk fel a végén, a srácok meg furán bámultak ránk.
- Én tudom melyik könyvből van. Én is szeretem - közölte D.
- Na, szerintetek mi lesz pénteken? Ti mondtátok tegnap...
- Szerintem direkt odafigyelt.
- A francba - sziszegték.
- Hát. Ez van. Jössz, Din?
- Oké, Kin. Szasztok' - intett.

Köszönöööm! :)

Még csak most vettem észre, hogy átláptük, majdnem 50-nel az 1000 megtekintést, amiért hatalmas köszönet jár nektek! Nélkületek nem lenne érdemes blogolni...:)
És ami hab, a nemlétező törtán, az az, hogy ma eddig, pontosan 20:43-ig összesen 169 megtekintás volt! <3 Imádlak titeket. Egy óra, és kint lesz a kövi :D

A következő részek tartalmából

Gondoltam hozok néhány részletet a következő részekből, hogy felcsigázzalak titeket. Izguljatok, és szorítsatok! :)Ui.: ma kint lesz a Szeptember 9. Kedd-bejegyzés is!



" (...) -Mit szeretnél elérni az életben?
A barátnőm amikor felolvasta a kérdést, rávágta, hogy a buszt. A kedvenc könyvének egyik jelenete hatására. :) Én csak annyit, hogy legyen egy nyugodt életem, ahol vannak barátaim, igaz barátaim, családom, és egy biztos pont az életemben.
Szeptember 9. Kedd "


"A fiúk kiiratták magukat tegnapra, és mára gyakorolni. Ezek durván komolyan veszik!
Csak heten voltunk, illetve hatan, mert Hella reggel hányt, és nem jött.
Egy tanár sem akart így anyagot leadni, hogy majdnem a fél osztály hiányzik, ezért csendben elfoglaltuk magunk. nem mindtha négy fő miatt nem lehetett volna tanulni, de ők tudják.
Szeptember 19. Péntek"


"(...) - Heló, nincs itt Dina - mondtam köszönésképp.
- Tudom, nem hozzá jöttem.
- Oké, mond. Csipszet? - nyújtottam felé. - Titok, vagy tanács, vagy más?
- Mind - nevetett fel.
- Oké, mostmár kezdheted.
- Van most valaki, aki bejön Dinának, és neked?
Zavartan néztem rá, mert nem értettem, hogy ezzel mire akar kilyukadni - Igen, és igen.
(...)- A lányok miért, vagy mitől "olvadnak" el? Ha sráccal kapcsolatos...
- A legjobb téma. Nos... (...) Rem segítettem.
- Sokat. Kösz, Kinga. Na, mentem vissza gyakorolni.
- Szia - köszöntem el, és visszafordultam a géphez.
Dina Mátéval cserélt helyet, és zavartan jött oda hozzám beszélni.
- Mit akart? - csavargatta a haját.
(...)- Arról kérdezett, hogy mitől vannak oda a lányok. Kontrétan kettőnkre kérdezett rá...
Szeptember 19. Péntek"


"(...) Egyszóval teljes káosz volt. Mindenki cipelt valamit. Volt aki hangfalat, volt, aki asztalt, volt aki csak úgy ellenőrizgetett.

- Mi ez a bőrönd? - jött oda Ben, a főszervező.

- Alibi - vontuk meg a vállunk.(...)

Szeptember 20. Szombat"

"Halkan beszéltek, de hallottam.
- ... és rájöttek!
- Jól van! Most ne szekálj ezzel. Ismerős volt Kin.
- Persze, ha híres a deszkások közt!
- Nem, nem úgy.
- Jó, te tudod...
- Menjünk, gyere - indultak meg.
(...)
 - Gratu! Ügyes vagy! - öleltem át Ricsit, és Máténak is mondtam, hogy szerintem ő is klassz volt. - Várjunk csak! Mi az hogy "...amikor megkértem, hogy deszkázzon, szegény folyton elesett..."? - mosolyodtam el, visszaidézés közben.
(...)
Valaki kopogott kimentem, és egy plüssmaci volt ott.
- De cukiiii! - visongtam. - Ááá, a tied - nyújtottam felé durcásan.
Szeptember 21. Vasárnap"


"(...) - Te, Dina, ki, mikor hozott minket ide?
- A két macsó. Bealudtál a film közben, és Ricsi karjaiban szunyáltál, aki vigyorogva simogatta a hajad. És kaptál "jó éjt!" puszit is. Először a szádra akart adni, de meggondolta magát.
- Menj a francba - dobtam meg egy párnával.
- Igaz! Azt hitték alszok, de kicsit nyitva volt a szemem. És az arcodra kaptad a puszit.
- Jobbat is ki tudtál volna találni... - ásítottam.(...)
Szeptember 23. Kedd"

Szeptember 8. Hétfő

A vasárnap pakolással telt. És non-stop zenehallgatással.
A mai nap miatt be volt zsongva Dina. Merthogy a kedvenc könyve főszereplője ezen a napon ismert meg egy srácot. Semmi értelme... Mindegy is.
- De...!
- Dina, hagyjál már! Nem érdekel a könyv!
- De olyan romantikus...
- Jólvan. Rom anti kuss! Értetted, Rom? Kuss! - nevettem fel.
Beletelt pár percbe, mire neki is leesett.
A mai napon semmi sem történt, kivéve az irodalom fak.-ot.
Összesen 15-en jelentkeztünk. Az viszonylag soknak számít, tekintve arra, hogy inkább "lázadók" járnak ide.
Ma egy novellát kellett írni, és a tanár felmérte kinek mennyire jók a képességei ami az írást tekinti.
Ja, igen, valamit kihagytam. Ma forgattuk a versenyre a reklámot! :)
Dina is jött velem, aminek persze örült. Én is, hiszen más nem úgy reagálna a dolgokra, mint ő.
- Kinga, nézd. Itt a reklám forgatókönyve. Te vagy az egyik legsikeresebb deszkásunk, szóval te leszel a reklámarc. Menj, sminkelni. Kellene majd még egy lány is, akit még nem választottunk ki.
- Nem lehetne...? - böktem D felé.
- Mennyire deszkázik jól?
- Profi.
- Benne van. Nem csatlakozik, mert nincs több bónusz hely, de a reklámban benne lesz. Pénteken adjuk le, az oldaladon is tedd közzé. Hírdesd, hogy pénteken fontos bejegyzésed lesz. Sokan jelentkezzenek!
- Rendben, megyünk sminkelni. Tíz perc.
- Dina!!! Gyere. Itt a forgatókönyv!
- Mi? Minek?
- Mert te is benne leszel. Elintéztem - visítva ugrott a nyakamba, és hálálkodott.
Megtanultuk (az egyébként pár mondatból álló) reklámszöveget, és mentünk a pálya elé. D-t ugyanúgy smikelték ki, mint ahogy a bejegyzésemben volt a képen.
"- Sziasztok, Kin vagyok, ő pedig itt D!
- Sziasztok. Van kedvetek Kinnel találkozni?
- Akkor gyertek 21.-én a pályára, és vegyetek részt a tíz órakor kezdődő versenyen. Háromfordulós, és csak egy személy nyerhet! Ki jön?
- Én, és Kin itt leszünk!
- Mindenkit szeretettel várunk! Puszi - küldünk puszit a kamerának." - ennyi az egész.
- És vége! Lányok, ügyesek voltatok. Holnap, és szerdán megszerkesztjük, csütörtökön gyertek el megnézni.
- Köszönjük. Viszlát! - intettünk, és mentünk lemosni a sminket.
- Nem hiszem el, még mindig benne van a vörös csík - dörzsölte a haját a szobánkban. valaki kopogott, így gyors törülközöt dobtam d-nek, hogy rakja fel, mintha megmosta volna.
- Mizu? - ült be Léna.
- Semmi - dörzsöltem a karom.
- Hol voltatok?
- Csak erre-arra - legyintett Dina, aki közben fogat mosott.
- Kinga, elmosdod, hogy ez mit takar. így is alíg értettem, mit mondott.
- Csak a "relytekhelyemen" voltunk. Pár haverral.
- Ahaaaa - nyújtotta el.
Megcsörrent a telóm, amin most a Take a Hint zenélt Victoria Justice-tól.
- Kin, megnéztem az oldalad. Egy órán belül tedd ki a bejyegzést. Plusz elküldtünk neked egy linket, hogy mit illessz be, hogy nevezni tudjanak. de azt csak pénteken tedd ki!
- Rendben. Viszlát!
- Ki volt az? - néztek rám.
- Csak egy ismerős. Na, és Maryvel már kipakoltatok?
- Ahan. tök jó lett a szobánk. Megnézitek?
Átmentünk, de csak negyed órát voltunk ott.
"Hali srácok!
Van egy bejelenteni valóm. Nézzétek pénteken az oldalt, ha érdekel titeket minden. Vagy ha csak van kedved kimozdulni otthonról. :) most csak ennyi, holnap jövök egy Off-bejegyzéssel. Puszil titeket D.
xx Kin" - gépeltem be, és elküldtem.
Lecsaptam a gép tetejét, és a plafont bámultam. Pár perc múlva hallani lehetett, hogy a srácok is jártak az oldalamon. Egymástól kérdezgettek, hogy mit tehetek ki. Volt, aki interjúra (?), volt aki dedikálásra (???) tippelt. Dina kezdte unni, és közbeszólt.
- Had olvassam el! - vette el a gépet. - Emberek, gondolkozzatok már! Ha interjú lenne, ahhoz minek kellene kimennie bárhová is? Nézzétek meg holnap is azt az Off-bejegyzést, hátha tesz olyan ki, amiből rájöhettek - forgatta a szemeit, és felém lépve kacsintott egyet. Senki sem vette észre.
Csináltunk pár képet Dinával, és feltettük a facebook-os profilomra. Dinának köszönhetően én is menőnek számítok, ezért egy csomó lájkom jött. :)
Gondoltam olvasni kellene valamit, és belekezdtem Lauren Oliver mielőtt elmegyek című könyvébe.

Szeptember 6. Szombat

 Megkérem minden olvasómat, hogy látogassanak el ERRE az oldalra! Az írója mindig, rendszeresen frissít, de nincs sok olvasója. Szerintem jól is ír. És szeretnék az én, és az ő történetére is kommenteket kapni. Köszönöm!



Ma tízre kell bemenni a koliba, hogy beköltözzünk. Nyolckor már kezdtem bepakolni, és fél tízre bepakoltam mindent.
Leadtam a szoba kulcsot, és elindultam gyalog a suliba. Most a héten egy motelban voltam, amit anyáék fizettek, mert ne kelljen már hajnalban, meg este utazgatnom. Szóval, maradt ez a választás.
Dinnel útközben találkoztunk, és ketten cipeltük a nagy bőröndöket. A többi cuccomért majd hétvégén megyek haza, mert a motelbe nem vittem sok mindent, csak két hétre a ruhámat (erre-, és a jövőhétre). Kicsit se néztek minket hülyének, hogy két 14 éves lány, a városon át húzza a bőröndjeit. mi csak nevettünk a bámulókon, mert volt egy aktatáskás ember, aki annyira figyelt minket, hogy neki ment egy idős asszonynak.
- Rendben, mindenki itt van, aki a kollégiumba jelentkezett - tapsolt kettőt az igazgató helyettes asszony. - Rendben...
Két órán át magyarázott a szabályokról, amit már annyra untunk, hogy mi leghátul leültünk a bőröndjeinkre, és trécseltünk a csajokkal. A skacok is leültek hozzánk, és szórakoztunk.
- Itt minden évfolyam megtalálhatja a szoba társát. Kilencedikesek, és új kollégiumosok!Ezek főleg rátok tartoznak! - fejezte be.
Az igazgatóhelyettes szólt az osztályunknak, hogy elhalasztottak a gólyatáborunkat, és a szünetben lesz
Megvártuk, hogy mindenki megnézze, ki-hova megy, aztán ment a mi osztályunk. Léna egy a-s lánnyal van. Hella Mary-val, és meg D-vel. Ezazzz!
Visongva öleltük át egymást, és mentünk felvenni a kulcsainkat.
Bent a szobánkban felhangosítottuk a Nirvana Smells Like teen Spiritet, és énekelve pakolásztunk. Az a jó Dinában, hogy nem marakodunk a zenei ízlésünket illetően, hanem ugyan az. A pólóinkat dobáltuk, seprűvel gitároztunk... Csak a szokásos kolis dolgok.
Egyszer csak Ricsi, és Máté nyitott be, mi meg ott táncoltunk, és a deszkámat mutogattam. Azt, amelyikkel a versenyeket nyerek. Vagyis olyan szerencse-deszka. Pillanatok alatt el lett rakva (Dina bedugta a táskájába), és kérdőn néztünk a fiúkra. Még mindig üvöltött a Nirvana-About a girl.
- Jöttök át este? A csajok jönnek... - kezdték.
- Aha. És légyszi, legközelebb kopogjatok. Akkor talán nem hozzátok ránk a frászt, és nem felhajtott pólóval nyitunk ajtót - közöltem, mivel mind a kettőnknek fel volt hajtva a blúzunk ajja a mellünkre.
- Bocs. Majd este.
Felraktunk pár posztert, képeket, közös fotókat a falra, és beraktuk a ruháinkat a szekrénybe. A fürdőben három sor szekrény volt, és másfél, másfél járt nekünk. Átváltottunk a spontán számokra, és Ginger Fox Number one-ját hallgattuk. Nekem tetszik, és úgy láttam D-nek is.:)
Este nyolc fele átmentünk a srácok szobájába. Az a ramatyot ami volt, nem lehet szavakba önteni. Hihetetlen nagy rumli volt.
- Nektek elég alíg fél nap, hogy ekkora ramaty legyen?
- Ja. Durva mi?
- Az - fintorodtunk el.
A csajok is, és Leviék is átjöttek és Felelsz, vagy mersz?-eztünk. Először roli pörgetett, és Dinánál állt meg.
- Felelsz, vagy mersz?
- Felelek.
- Mi a legnagyobb titkod?
Kicsit rámnézett, és bólintott, jelezve, hogy gyors kitalál valamit.
- Tudom Kinga legnagyobb titkát.
Itt a legtöbben a homlokukra csaptak, mások meg nyertes vigyorral összenéztek. Aha, vigyázzak ha én jövök. Dina Ricsire pörgetett.
- Ne kérdezz, merek.
- Okééé. Ööö... nyald meg mondjuk Levi lábát.
- Menj már! Ez nekem büntetés! - kiáltott fel Levi. - Nyalja végig inkább a padlót!
És megcsinálta. Fúj! Végignyalta a padlót. Nem csoda,  hogy egyból ment kiöblíteni a száját.
Ricsi pörgetett, és Lénánál állt meg.
- Felelek. Nem akarom megnyalni a padlót.
- Akkor. Kiről mit gondoltál első pillanatban, amikor megláttad? És most?
- A fiúk mind hülyék voltak. Megjegyzem még mindig. Kinngával, és Dinával gondoltam, hogy jóban leszünk. Nekem kicsit unszipmpatikus volt Hella. Mary a kettő közt. Most inkább Hellaával, és Maryvel vagyok, de Kingáékkal sincs rossz kapcsolatunk.
Dináékkal elmosolyodtunk, és csoportosan megöleltük Lénát.
Léna engem pörgetett.
- Mi az a titok, amit Dina tud rólad?
- Ne már! Azért titok, mert titok!
- Válaszolj! - szóltak rám. rögtönöznöm kell...
- Oké. Szóval az, hogy tanítottak régen Bmx-ezni. Nem nagy szám.
- Te? Bmx-en? - néztek bambám, dina meg elvigyorodott. Végül is, nem hazudtam. Titok, és tudja D is.
- Viccelsz.
- Nem. Na, felelsz vagy mersz? - áll meg Olinál.
- Merek.
- Te akartad - dörzsöltem össze a kezem. - Igyál valakinek a lábvizéből.
Ezt már nem tette meg. Gondoltam. Tehát kiesett.
Aztán Hella, és Mary esett ki. Végül Roli, és Oli sem bírta. Maradt Léna, Dina, Ricsi, Máté, és én.
Engem pörgetett Máté.
Mertem, és meglepő módon megkért, hogy Bmx-ezzek. Dinával összenevettünk, és kimentünk mind az udvarra.
Lenyomtam egy pár trükköt, és visszaadtam Roli Bmx-ét. A fiúk ámuldozva néztek, D-vel meg csak összepacsiztunk.
Pörgettem, és Dinánál állt meg.
Mert, én meg mondtam, hogy menjem ki deszkázzom öt percet. Nem sokkal később Léna is feladta, és már csak négyen voltunk.
- Mióta tudsz, és ki tanított bmx-ezni? - jött a kérdés Ricsitől.
- Két éve, és Krisz. Együtt járunk a pályára, és mondta, hogy megtanít, ha érdeklem.
Dina, és Máté is kiesett. Mi maradtunk Ricsivel. Egyre durvább feladatok voltak, de teljesítettük mindet. A végén szóltak a srácok, hogy legyenek kérdések, és akkor egymás uán tudjuk rávágni a választ.
-Vertél már lányt? - kérdeztem.
- Nem. Vertél már meg fiút?
- Nem. Mióta deszkázol?
- Öt éve. Volt már barátod?
- Igen. Neked csajod?
- Igen. Ki volt a barátod?
- Krisz, aki Bmx-ezni tanított. Neked?
- Az egyik a-s csaj. Kedvenc zenekar?
- Nirvana, Ramones, Green day. Neked?
- KoRn. Énekes?
- Victoria Justice, és Ariana Grande. Neked?
- Maroon 5. Hobbi?
- Írás. És celebkedés - ennél öszenéztem D-vel, és elnevettük magunkat. - Meg legjobb barátnak lenni. Hobbi?
- Deszka. Mit keresett a szekrényedben hétfőn egy deszka a szekrényedben?
Baszki, baszki!!! Most mit mondjak? Fél szemmel D-re lestem.
- A Dináé. És hogy-hogy láttad?
- Odanéztem. Honnan tudtál annyit a deszkás csajról?
- Mondtam már. utánanéztem. Miért érdekel ez téged?
- Csak. Honnan tudod, hogy érdekel-e?
- Csak úgy látszik. Akkor miért ennél a témánál vagy leragadva?
- Ez a hobbim. Érdekel a deszkás téma minden változata - nevette el magát. - Milyen blogod van?
- Nincs blogom. Honnan veszed?
- Láttam ahogy szerkeszted infón. A fény miatt a táblára látszódott a tanár gépéről. Akkor mit írtál?
- Könyvet - vágtam rá. - Kérdezel még?
- Igen. Mi volt abban a könyvben?
- A francba. Titkok.
- Srácok, nem fogtok kiesni! Álljatok le! - szóltak közbe.
- Csnáljunk olyan, hogy kettőtök közül, ki miben jobb. És aki nyer, az nyert össz-vissz. Ok?
- Jó - bólintottunk rá.
- Karaoke. Mehet.
- Oké, kiestem - tette fel a kezét. Elvigyorodtam, és azt mondogattam, hogy sejtettem.
- Ne örülj annyira. Gitározni biztos jobban tudok.
- Biztos vagy te ebben? Adj egy gitárt!
Eljátszottam akusztikus stílusban Paramoretól a Still Into You-t. A lányok elismerően bólogattak. A fiúk tátott szájjal néztek.
- Wow, Kinga, baszott jó a hangod! - ölelt meg Léna, Mary, Dina, és Hella.
- Köszi - vigyorodtam el. - Te jössz - böktem Ricsire.
Ő egy Green day számot játszott. 21 Guns.
- Ez tök klassz volt!
- Kösz.
- Oké, döntetlen. Én mentem aludni - jelentkezett (?) Léna. A csajokkal egyet értettünk, és mentünk a szobánka aludni egyet.