Szeptember 24. Szerda

A mai rész igazán különleges lesz. :) Szerintem ez fog nektek legjobban tetszeni, de azonnal kiderül, ha elolvassátok ti is. köszönöm a kommenteket, lájkokat... És úgy általában mindent. Ez a nap különleges lesz Kingára, Ricsire, Mátéra, Dinára, és Hellára nézve.




Ma volt életem legjobb napja! Annyira boldog vagyok! Úr isten, azt sem tudom, hol kezdjem... Megvan. Az elején.
Morcosan keltem, de valahogy tiszta vidám lettem. Korán reggel már zenével készültünk. Jó hatással volt ma reggel is ránk a Ramones Blitzkrieg Bop. :)
Az órákon nem történt szinte semmi, de mint már mondtam, vannak kivételek. Ma ez a kivételes óra az infó volt, de brutálisan.
- Jó, most megnézem, ki-mit csinál, hogy halad a feladattal.
- Tanárúr - jelentkezett Dina -, kimehetnék a mosdóba. Nem érzem Jól magam.
- Mennyire? - ráncolta össze a szemét.
- Eléggé - tette a szája elé a kezét.
- Valaki menjen vele, nehogy elájuljon...
Már szóltam volna, hogy megyek, de mire feleszméltem már Máté volt mellette, és kísérte ki.
Már vagy tíz perce meg sem mozdultam, amikor beléptek. nem is ez volt az óra legjobb pillanata. Hanem az, hogy nem is akármilyen volt az a belépő. Egymás kezét fogták!!! Wáááááááááááááá!
Abban a pillanatban elengedték, hogy beléptek, de tök átlátszó volt, mivel mindketten olyanok voltak, mint a tejbe tökök.
Úgy csináltam, mint aki észre sem vett semmit. Öt perc múlva nem bírtam magammal.
- Nem bírom ki! Mi történt?
- Járunk - suttogott.
- Ááááááá! - visítottam, mire mindenki hátranézett. - Nem jön be a net! Ja, de - nevettem el magam kínosan, és visszafordultam D-hez.
- Most mesélsz!
- Majd a koliban.
- Jó, de hamar ott leszünk - suttogtam. Nem értette mire gondolok, de jobb is. Majd megtudja.
Amint csengettek, felálltak a többiek, és előpakoltak. Kiléptünk a teremből, felkaptam Dinát, és rohantam a koleszba.
- Úr isten! Kinga, tegyél le!
- Majd a szobánkban - kiabáltam.
Amúgy egy egész gimi bámult meg minket. Cseppet sem zavart, hogy most tituláltak őrültnek, de ez fokozza a hírnevem. :)
- Rakj már le. A srácok arcát mondjuk látnod kellett volna. Totál leblokkoltak - kuncogott. - De most már tegyél le.
- Oké - nyitottam ki a szobánk ajtaját nevetve.
- Danján, ezért még megfizetsz - nézett rám.
- Mondd már!!! - sürgettem.
- Jó - legyezte magát vigyorogva. - Kijött utánam...
- Minden rendben? - nézett rám kíváncsian, nekem meg görcsölt a hasam. Egyrészt a rosszulléttől, másrészt a szerelemtől.
- Nagyjából...
- Nem fogsz hányni? - vigyorgott.
- Nem - nevettem fel.
Hirtelen megcsörrent a telefonom, amin a kedvencem, A Keane szám ment. Somewhere only we know.
A szemembe nézett, felemelte a kezét, és megcsókolt. Nem is reagáltam, egészen amíg fel nem fogtam mi is van.
- Bocs, én csak...
- Nem gond - vigyorogtam, és már oda is volt a váratlanul jött rosszullét. Megfogtam a két kezét, és megcsókoltam.
- Wííí! - ugráltam az ágyon. D is csatlakozott, és együtt visongtunk.
Hella rontott be.
- Dina, most mész Mátéhoz, lesmárolod, én meg lefotózom! Siess, egy-kettő!
- Te nem lesifotós vagy? - kérdeztem.
- De, csak a mosdóban készült kép elmosódott.
- Hogy jutottál ki? Ki sem mentél!
- De. A gépem mellett van a szellőző. Én meg ott mentem.
- Hihetetlen vagy.
- Ez a munkám - biccentett. - De Dina, menj már! - tolta ki a szobából.
- Borzasztóan aranyos, cuki, meg minden, hogy együtt vagytok, és most kérek egy csókot. Nem nekem, a kamerának.
Leültem Ricsi mellé, az ágyra, amíg ők fotózkodtak.
- Hella honnan tudja?
- Úgy, hogy van szellőzőrendszer a suliban.
- Mi? Ez hogy jön ide?
- Az infóteremé a csaj mosdóba vezet.
- Nem mondod? - röhögött fel.
- De. És egy fotót is csinált. Csak elmosódott ezért kell most ez. Te csörgetted meg, ugye? - mosolyogtam.
- Ja. Megtudtuk, hogy ez a csengőhangja, és...
- Oké, értem. Csak tudnám az én pasi ideálom miért kellett - néztem zavartan, miközben megráztam a fejem. Felálltam, és a földön fekvő (?) fotós elé álltam.
- Ez most szükséges?
- Igen. Olyannak kell tűnnie, mintha nem tudnának a fotósról. Vagyis rólam, meg a jelenlétemről.
- Oké, én most elrabolom a barátnőm, és megyünk Nirvana-ra táncolni. Aztán meg még valamit, ami titok. Ugye Din?
- Ahan. Most megyek sziasztok!
A szobánkban betettük a Nevermind albumot, és írtam bejegyzést, meg táncoltunk.
"Szióóó!
Ma nagyon jó kedvem van, és gondoltam veletek is közlöm. :) Hát nem jó dolog a boldogság? De! Ne, nem mintha annyira boldog lenne a szerelmi életem, a hercegem még várat magára. Ne is beszéljünk erről, inkább hanyagoljuk. Írok tippeket miktől lehettek boldogok egy rossz napon:
1. A zene. Számomra tök jó buli, mindig jó kedvem lesz. Ismeritek a mondást. "Zene be, világ ki".
2. Színes ruhák. Ha esetleg beteg vagy, vagy csak mindenki szürke göncökben van, tűnj ki, és legyél hippi. :)
3. Táncolj! Szerintem tök jó dolog esőben táncolni, de ezt bebuktam, most nem esik.
4. Egyél csokit, vagy édességet. Boldogság hormonokat termel ;)
5. Légy önmagad, és nevess. Ha az önmagad viszont annyit takar, hogy emós vagy, talán csak keser a természeted akkor ez nem sokat segít.
xx Kin"
Átváltottam Victoria Justice egyik legjobb számára. All I Want Is Everything. Csak úgy ugráltam, és örültem.
Este Hella rontott be a szobámba, totál vigyorogva.
- Köszönöm! - ugrált. - Felvettek főszerkesztőnek, a jó képeim miatt. Siker!!!
- Gratu - mosolyogtunk.
- Megérdemlem - bólintott és kiment. Hella már csak ilyen. :)